A városi tanács novemberi ülésén részletesen foglalkoztak a település és a közigazgatásilag hozzá tartozó falvak víz- és szennyvízhálózatának javításával, illetve bővítésével kapcsolatos kérdésekkel. Az elkövetkező időszakban beruházásra és tervezésre négyszázezer lejt költenek, de mivel távlati célként megfogalmazódott, jobb lenne, ha a Kormos vize helyett a felsőrákosi bányatóból oldanák meg a vízszolgáltatást, annak partján telket is vásárolnának.
Benedek-Huszár János polgármester részletesen beszámolt a folyamatban levő beruházásokról. Mint mondotta, a város felső részében lakókat a bányaút hídján átvezető csőből látják el vízzel. Az út korszerűsítését végzőknek viszont a híd korlátját meg kellett bontaniuk, az ahhoz rögzített szigetelt csövet elvágták és leszerelték, ideiglenes megoldásként pedig drótkötéllel levegőben tartott műanyag csövön vezették át a vizet. Ez a helyzet nem sokáig tartható, ezért úgy döntöttek, 58 méteres irányított fúrással a patak alatt vezetik át a csövet, majd osztják el a hálózatot, hogy a Keleti-tó irányában, valamint a bányaút környékén található házakhoz és gazdaságokhoz is eljusson a víz. Hasonlóképpen sikerült megegyezni az útjavítást végző megyei tanáccsal: a Víz utca alsó felében található aknától az út alatt átviszik a szennyvízvezetéket is, ezáltal biztosítva, hogy a városi rendszerek miatt ne kelljen hozzányúlni a friss beruházáshoz. Ezen munkák elvégzésére 95 ezer lejt irányoztak elő. A város alsó részén, a benzinkúttal szembeni fővezeték cseréjére 130 ezer lejt különítettek el: a szennyvízfolyás miatt felszólítást kaptak a vízügytől és a környezetvédelmi őrségtől is, hogy legkésőbb december 10-ig orvosolják a már néhány hónapja felmerült gondot. A Kihágó utca négy lakásának a hálózatokra való rácsatlakoztatására 25 ezer lejt különítettek el. Két tervezési munka elvégzésére is szerződést kötnének. Ezek a felsőrákosi szennyvíz-, valamint a bibarcfalvi víz- és szennyvízhálózat kiépítésére vonatkoznak.
Felsőrákoson a vízhálózat elkészült és gyakorlatilag működik, valamint folyamatban van a 38-as községi út modernizálása is. Csak az első réteg aszfaltot tették le, tavasszal előbb a fővezetéket helyeznék el alatta, majd a háztartások csatlakoztatását oldják meg, a koptatóréteget csak azt követően öntenék le. Felvették a kapcsolatot a minisztériummal, ahol rábólintottak az elképzelésre.
További lépésként a falu alsó részében szivattyúházat alakítanak ki a patak mellett, majd a Technika-telepen keresztül juttatják Barótra a szennyvizet. Így nem kell mindössze egy falu részére saját tisztítóállomást építeniük. „Zárójelben jegyzem meg: a szennyvízhálózatunk bővítését úgy képzeljük el, hogy a köpeci szennyvizet is felpumpáljuk, a bibarcfalvi és a bodosi szennyvizet pedig a Kossuth utcában fogjuk leengedni, tehát a hat település közül öt szennyvizének a tisztítását Baróton fogjuk megoldani. Kimondottan műszaki és gazdasági okok miatt cselekszünk így, mert a szennyvízrendszerben fennálló problémák többsége a tisztításnál keletkezik és a költségek zöme is oda fűződik” – mondotta a polgármester.
Bibarcfalva víz- és szennyvízhálózatának megtervezésére Benedek-Huszár János százezer lejt javasolt. Kiemelten fontos ez a beruházás – jelentette ki –, mert a megyei tanács a 122-es megyei út felújításával jövő évre eléri Bibarcfalvát, ezért azt megelőzően ki kell cserélni a régi vezetéket – ami már a városé és nem a borvízpalackozó társaságé – és le kell fektetni a szennyvízvezetéket, hogy amikor az építők munkához látnak, az út alatt a városnak már ne kelljen dolgoztatnia – okolta meg a munkálat szükségességét.
A városvezető arra kérte a képviselő-testületet, járuljanak hozzá, hogy Felsőrákoson az egykori külszíni fejtés helyén létrejött tó partján vásároljanak területet. Stratégiai fontosságú lenne ez a vásár – mondotta.
Barót jelenleg a Kormosból kapja az ivóvizet. Ez gondot jelent, mert kicsi a hozama, s egy-egy nagyobb eső igencsak rontja a víz minőségét, melynek kezelése műszakilag bonyolult és költséges. Számba vették, honnan lehetne máshonnan jó minőségű vízhez jutni, s arra a következetésre jutottak, hogy a felsőrákosi tó lenne a legalkalmasabb: 32 hektáron fekszik, néhol nyolcvan méter mély, vize az Oltból természetes módon, kavicságyon keresztül megszűrve érkezik, ráadásul elég nagy ahhoz, hogy vizének minősége állandó legyen. Egy ilyen befektetéssel Barót a nagyobb városokhoz – Csíkszereda, Székelyudvarhely, Marosvásárhely vagy Kolozsvár – hasonló módon jutna ivóvízhez. Amennyiben sikerül vásárt kötniük, a középtávú tervek közé kell iktatni a szivattyúház odaköltöztetését – jelentette ki Benedek-Huszár János polgármester.
