Kétségkívül, erős üzenet ez, félő viszont, hogy a kormányzók, a politikai elit büntetésének szánt nagyfokú távolmaradás visszafelé sül el, hiszen a voksolás várható eredménye bizonyos retrográd, nacionál-kommunista elemek megerősödését tükrözi.

A tegnap esti exit pollok szerint az újonnan alakuló parlamentben a két nagy párt közel azonos súllyal lesz jelen, és ez már önmagában óriási pofon a kormányzó Nemzeti Liberális Pártnak, amely év elején még arról álmodozott, hogy akár önmagában, esetleg valamely kisebb alakulat támogatásával intézheti majd az ország sorsát. Noha a szociáldemokraták eredménye a négy évvel korábbi megmérettetéshez képest gyengébb, azért Marcel Ciolacu csapatának nagyon mélyről kellett felállnia, ehhez képest pedig a 30 százalékhoz közelítő támogatottság akár várakozáson felülinek is nevezhető. A vártnál gyengébben szerepelt az önmagát reformpártinak nevező USR–PLUS Szövetség is, mindezek ellenére fő céljukat elérték: nélkülük nem nagyon alakíthatnak kormányt a liberálisok. A parlamenti bejutási küszöb körül pedig óriási a tolongás: alighanem jobb eredményre számított Victor Ponta és Traian Băsescu is. A legnagyobb meglepetés viszont, hogy ott áll a küszöbön az úzvölgyi katonatemetőt gyalázók bandája, az AUR nevű alakulat, melynek listáin a székelyzászló- és magyarfelirat-üldöző szolgálatos feljelentő is helyet kapott.

A távolmaradás kínálta hatalmas eséllyel az RMDSZ nem tudott élni, a magyarság szavazókedve ugyan a nap végére meghaladta valamelyest a románság választási hajlandóságát, látványosan azonban nem sikerült kirajzolni a magyarlakta régiók határait a részvételi arányt jelző térképen, ennek pedig mindenképpen önvizsgálatra, továbbgondolkodásra kellene késztetnie a szövetség vezetőit, de talán nem árt újraértékelni saját, egyéni viszonyulásunkat is közösségi dolgaink, képviseletünk, sorsunk iránt.

Mivel az exit pollok szerint négy alakulat mozog az ötszázalékos küszöb körül, sok még a kérdőjel a parlament összetételét illetően, ám annyi biztosan látszik, hogy önállóan egyetlen párt sem alakíthat kormányt. Minthogy egyik alakulat sem érte el az 50 százalékot, Klaus Iohannis államelnök térfelén pattog majd a labda, aki a legvalószínűbb forgatókönyv szerint liberális kormányfőjelöltet nevesít majd, a parlamenti többség pedig a Nemzeti Liberális Párt és az USR–PLUS Szövetség köré szerveződhet. Az mindenesetre biztos, hogy a következő időszakban koalíciós kormányunk lesz majd, annak minden előnyével és hátrányával együtt. Mert egy ilyen felállásban kétségkívül jó, hogy a koalíció pártjai majd egymást ellenőrzik, de Romániában komoly hagyománya van annak is, hogy előbb-utóbb szakítanak egymással, és újabb politikai instabilitás következik.