Lemondott a miniszterelnöki tisztségről Ludovic Orban. A kormányfő tegnap este a Victoria-palotában tájékoztatta döntéséről a közvéleményt. Kijelentette, gesztusa bizonyíték arra, hogy nem ragaszkodik görcsösen egyetlen tisztséghez sem, kormányfői megbízásáról pedig a teljesített kötelesség tudatában mond le. Orban bejelentését megelőzően Klaus Iohannis államfő ismertette, a napokban tárgyalásokat kezdeményez a parlamenti pártokkal kormányalakítás céljából.
„Döntésemnek nagyon pontos célja van: a választópolgárok kifejezték szándékukat, és el kell kezdeni a kormányalakítási tárgyalásokat. Romániának felelős, az ország korszerűsítésére és fejlődésére vágyó polgárok akaratát tükröző kormányra van szüksége” – fogalmazott Orban. Hozzátette, döntése azt is hivatott bizonyítani, hogy nem ragaszkodik görcsösen a kormányfői tisztséghez. A kormányalakítási tárgyalásoknak egy, a jobbközép pártokból álló kabinet alakulásához kell vezetniük – nyomatékosította Orban. Elmondta azt is, lemondását követően a kormányt a kabinet egyik tagja vezeti majd ügyvivőként, akit az államfő nevesít. Ugyanakkor kifejezte meggyőződését, hogy a koalíciós kormány vezetőjét is a Nemzeti Liberális Párt adja majd.
Klaus Iohannis államfő tegnap este a védelmi tárca vezetőjét, Nicolae Ciucăt nevezte ki ügyvivő kormányfőnek.
Marcel Ciolacu, a Szociáldemokrata Párt elnöke felelőtlenségnek minősítette Ludovic Orban tettét. „A miniszterelnöki tisztséget nem hagyhatod el csak úgy. Nem hagyhatod az országot káoszban, mert te megsértődtél. Megbocsáthatatlan, amit Orban tett” – fogalmazott a Digi 24-nek adott telefonos nyilatkozatában Ciolacu. Elmondta azt is, pártja politikai tanácsának szerdai ülésén javasolni fogja, hogy Alexandru Rafilát nevesítsék miniszterelnöknek.
Jobbközép koalíciót jósol az államfő
A parlamenti választások után egy jobbközép koalíció látszik kikristályosodni – jelentette be tegnap esti rövid sajtónyilatkozatában Klaus Iohannis államfő, aki jelezte azt is, napokon belül kormányalakítási tárgyalásra hívja a parlamenti pártok képviselőit. Hangsúlyozta, az új kormány feladatai közé tartozik majd, hogy irányítsa a koronavírus-járvány elleni harcot és az oltási kampányt, hogy sürgősen előterjessze a régóta várt és gyakran késleltetett reformintézkedéseket és a legrövidebb idő alatt előterjessze a 2021-es költségvetés tervezetét, valamint azt az elképzelést, hogy miként hívják le az európai alapokat.
Az államfő rámutatott: a részeredmények szerint a jobbközép pártok együttesen megszerezték az érvényesen leadott szavazatok több mint felét. „Őszintén elmondhatom, hogy ez volt a célom, és ezért az utóbbi hetekben egy kicsit gyakrabban kellett megnyilvánulnom a nyilvánosság előtt. Így egy teljes választási ciklus után – európai parlamenti választások, népszavazás, elnökválasztás – a Szociáldemokrata Párt kívül maradhat a politikai döntéshozatalon” – mutatott rá Iohannis.
Az államfő szerint az eredmények azt mutatják, nincs egyértelmű győztese a vasárnapi parlamenti választásoknak, és az alacsony részvétel okait is alaposan meg kell vizsgálni. Iohannis összevetette a vasárnapi eredményeket a pártok által a négy évvel ezelőtti választáson elért eredményekkel. Rámutatott, a Nemzeti Liberális Párt 2016-ban a voksok 20 százalékát szerezte meg, most pedig 25 százalékos eredményt ért el, „tehát egyértelmű a növekedés”, a Mentsétek meg Romániát Szövetség négy éve 8 százalékon volt, a Szabadság, Egység, Szolidaritás Pártjával (PLUS) közösen pedig ezúttal a voksok 15 százalékát szerezte meg, „ami szintén egyértelmű növekedést jelent” – mondta. „Az SZDP, amely 2016-ban a szavazatok 45 százalékát kapta, drasztikusan visszaesett 29 százalékra” – tette hozzá.
Fölényesen vezet az SZDP
Az SZDP szenátorjelöltjeire a választásra jogosultak 30,17, képviselőjelöltjeire 29,79 százalékuk szavazott a vasárnapi parlamenti választáson, míg a Nemzeti Liberális Párt 25,36 százalékot ért el a szenátusban és 25,01 százalékot a képviselőházban – közölte a Központi Választási Iroda a szavazókörzetek közel 85 százalékából beérkezett jegyzőkönyvek adatainak összesítése után. A harmadik helyen az USR–PLUS Szövetség áll, amelynek szenátorjelöltjeire a voksolók 15,29 százaléka, képviselőjelöltjeire pedig 14,85 százaléka szavazott. A Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) szenátorjelöltjeire a választók 8,50 százaléka adta le voksát, a képviselőjelöltjeire 8,16 százaléka, az RMDSZ pedig 6,82 százalékot ért el a felsőházban és 6,64 százalékot az alsóházban az eddigi eredmények szerint.