Leszögezte, hogy mindkét országnak joga van vétót emelni. Magyarország és Lengyelország úgy gondolja, egy konszenzussal elfogadott álláspont kialakításához további tárgyalásokra van szükség. A megállapodásra esélyt látnak, ugyanis mindkét ország elkötelezett híve a jogállamiságnak – tette hozzá.

Szerinte képmutató vita folyik a bevezetni kívánt mechanizmus tekintetében, ugyanis azok beszélnek a jogállamiság fontosságáról, akik maguk akarják áthágni az uniós szerződéseket azáltal, hogy olyan jogot akarnak elvenni Magyarországtól, amit a szerződések garantálnak. Nem szabad összekötni olyan dolgokat, amelyeknek nincs közük egymáshoz – emelte ki az uniós költségvetés és a pénzügyi mentőcsomagra, valamint a politikai feltételrendszerre utalva. Mint emlékeztetett, a júliusi uniós csúcson már sikerült megállapodást elérni a pénzügyi eszközökkel kapcsolatban, a megállapodás azonban nincs összhangban a később, az Európai Parlamenttel létrehozott egyezséggel.

Világosan látszik, a jogállamisági vita odáig fog egyszerűsödni, hogy ki enged be migránsokat és ki nem – fogalmazott. Kijelentette, erre utalnak az EU, illetve az afrikai, karibi és csendes-óceáni országok közt újra megkötni tervezett, úgynevezett poszt-cotonou-i megállapodásról folytatott nemrégiben lezárt tárgyalások is. A migrációs együttműködést szabályozó megállapodás a migrációt ugyanis pozitív jelenségként írja le. Nem ejt szót a migráció biztonsági és egészségügyi vetületeiről, vagy arról, hogy egyes országok erről másként gondolkodnak – emelte ki.

Arra figyelmeztetett, hogy a megállapodás lehetővé teszi az újabb migrációs beáramlást Európába. Azon országokra pedig, amelyek nem ehhez tartják magukat, ráfogják a jogállamiság hiányának vádját és megpróbálják megfékezni az uniós források biztosítását. Uniós szerződéssel ellentétes ilyen feltételekhez kötni az uniós kifizetéséket, ezért Magyarország kitart álláspontja mellett, és ezért is erősítette meg szövetségét Lengyelországgal – tette hozzá Szijjártó Péter.