Újszerű gazdasági mutató segítségével, az úgynevezett gazdasági mobilitás statisztikai feldolgozásával tett közzé következtetéseket az erdelystat.ro portál a járvány miatt elrendelt korlátozások gazdasági hatásairól. A regionális és megyei megközelítésben a mérés eredménye általánosan azt mutatja, hogy Erdély, illetve az erdélyi megyék gazdasági mobilitása az országos átlaghoz képest jobban meg tudta közelíteni a járvány előtti szintet.
Gazdasági mobilitás
De mi is ez az újszerű gazdasági mutató? Lényegében egy alternatív megközelítése a gazdasági aktivitás mérésének, amelyet több nemzetközi szervezet is elfogad. A statisztikusok az okostelefonokban létező és legtöbb esetben aktív helymeghatározó funkció révén és a Google által közzétett mobilitási adatok alapján egy bizonyos referencia-időszakhoz viszonyítva számolják ki a fogyasztók mobilitását. Jelen esetben százalékos értékben mutatják a mobilitásban történt változást a 2020. január 3. és 2020. február 6. közötti öthetes referencia-időszakhoz képest. A változást mindig a hét ugyanazon napjához hasonlítják, azaz például egy bármilyen hétfőt a 2020. január 3. és 2020. február 6. közötti hétfők átlagával hasonlítanak össze. Az adatokat a felhasználók okostelefonja közvetíti, amennyiben be van kapcsolva a helyelőzmények követése (az alapbeállítás szerint ez be van kapcsolva, a legtöbb felhasználó így is hagyja, hiszen számos alkalmazás használatához szükséges). Fontos kiemelni, hogy csak az Android operációs rendszerrel rendelkező okostelefonok helyzete látható a Google számára, viszont ez a felhasználók többségét jelenti, ugyanis Romániában a telefonkészülékek közel 80 százalékán az Android operációs rendszer fut.
A Google mobilitási adatai hat különböző helykategóriát tartalmaznak, ezek a következők: lakóövezetek; munkahelyek; élelmiszerboltok és patikák (élelmiszerpiacok, élelmiszerraktárak, kistermelői piacok, speciális élelmiszerboltok, drogériák és gyógyszertárak); parkok (helyi parkok, nemzeti parkok, szabadstrandok, tengerparti sétányok, kutyafuttatók, plázák és nyilvános arborétumok); tömegközlekedési állomások (tömegközlekedési csomópontok, például metróállomások, buszmegállók és vasútállomások); kiskereskedelem és szabadidő (éttermek, kávézók, bevásárlóközpontok, vidámparkok, múzeumok, könyvtárak és mozik).
Az Erdelystat által készített gazdasági mobilitási mutató négy mobilitási jelzőberendezés egyszerű számtani átlaga. A négy felhasznált Google-mobilitásindikátor a következő: munkahelyek; élelmiszerboltok és patikák; tömegközlekedési állomások, valamint kiskereskedelem és szabadidő. A lakóövezetek kategóriát azért nem vették figyelembe, mert az az otthon töltött időben történt változást méri, a másik öt tényező pedig az adott helyen megforduló emberek számában történt változást mutatja. Ugyanakkor kihagyták a parkok jelzőberendezését, mivel a téli referencia-időszak miatt nyáron hatalmas növekedés látható, így felfelé torzította volna a gazdasági mobilitási mutatót. A többi mutatónál a szezonalitás befolyása nem torzítja nagymértékben az eredményt, a jelenlegi helyzetben egyedül a munkahely esetében, az otthoni munkavégzés miatt lehetnek eltérések.
Első hullám
Összességében Erdély gazdasági mobilitási mutatója nagyon hasonlóan alakult az országos átlaghoz, főleg a március 16-tól május 14-ig tartó szükségállapot alatt. Ebben az időszakban Romániában átlagosan 49,7, míg Erdélyben 47,6%-kal volt alacsonyabb a gazdasági mobilitás. Az országos és az erdélyi legalacsonyabb gazdasági mobilitás az ortodox húsvéthoz köthető, országos szinten április 20-án 85, míg Erdélyben 82%-kal volt kisebb a gazdasági mobilitás, mivel sokakat az ünnepi tevékenységek kötöttek le – áll az értékelésben.
A nyári hónapokban az erdélyi gazdasági mobilitás kissé az országos átlag fölött volt, ami azt valószínűsíti, hogy a régió gazdasága az országos átlaghoz képest jobban vissza tudott térni a normális kerékvágásba. Ennek ellenére a járvány előtti alapállapot szintjét összességében nem sikerült elérni még Erdélyben sem. Június közepe után ugyan láthatunk pozitív értékeket, de ezek alapvetően csak a hétvégéket jelentik, így csupán azt mondhatjuk el, hogy a nyári hétvégéken sikerült elérni a megszokott (januári) mobilitást.
Regionalitás
Erdély régiói között jelentős különbségeket tapasztalhatunk. A havi adatokat megvizsgálva látható, hogy a Maros és Kolozs megyét magában foglaló Közép-Erdély az összes többi régió alatt helyezkedik el, holott februárban ennek pont a fordítottja volt látható. Ez leginkább Kolozs megye és azon belül Kolozsvár komoly visszaesésével magyarázható, hiszen az online oktatás miatt a város lakosságának közel negyedét jelentő egyetemisták otthonról tanultak. Ezen túlmenően a munkahelyek dimenzió itt jelentősebben visszaesett, köszönhetően a megye GDP-jének nagy szeletét adó információs és kommunikációs szolgáltatásoknak, hiszen ebben a szektorban az otthoni munka könnyebben kivitelezhető. Hasonló mintázatot láthatunk Brassó, Temes és részben Szeben megyében, itt sikerült a legkevésbé megközelíteni az alapállapotra jellemző mobilitási értékeket.
A szükségállapot alatt a Partiumban csökkent a legkisebb mértékben a gazdasági mobilitás, de az alapállapothoz ez a régió sem tudott visszatérni. A kisebb gazdasági mobilitási visszaesés az ipari tevékenység magas részarányával magyarázható, hiszen a gyártási tevékenységek során a fizikai jelenlét elengedhetetlen.
Székelyföld gazdasági aktivitása is átlag alatti mértékben csökkent (49,5%-os volt áprilisban), és itt sikerült leginkább visszatérni a megszokott mobilitáshoz, ez augusztusban 5,2%-kal meg is haladta az alapállapotot. Ez részben a régió alacsonyabb egészségügyi érintettségével, másrészt a gazdaság szerkezetével magyarázható, az otthoni munkát lehetővé tevő ágazatok részaránya kevésbé számottevő.
Ugyanakkor Székelyföldön a legnagyobb gazdasági mobilitási visszaesés nem az ortodox, hanem a katolikus húsvét időpontjában volt, ami korántsem meglepő. Székelyföldön a hétköznapokon a gazdasági aktivitás nem tért vissza a normális kerékvágásba, viszont a hétvégéken jelentősen nőtt a mobilitás, nagy valószínűséggel a belföldi turizmus felélénkülésének hatásaként. Krassó-Szörény megyében is a hétvégéken volt erősebb a gazdasági mobilitás, ez szintén a kedvezőbb járványügyi helyzetnek és a turizmusnak köszönhető.
Második hullám
Az ősz beköszöntével és ezzel egy időben a járvány második hullámának kezdete óta a gazdasági mobilitási mutató újra csökkenő pályára állt. Októberben és novemberben a legnagyobb visszaesés a gazdasági mobilitás terén Kolozs megyében volt látható, ennek okai hasonlóak az első hulláméhoz. A legcsekélyebb gazdasági mobilitási visszaesést Krassó-Szörény megyében figyelhetjük meg, Erdélyen belül itt volt a legkisebb, októberben 3,9, november első három hetében 12,1%-kal mérséklődött a gazdasági mobilitási index.
