Potápi örömteli eseménynek nevezte, hogy a szeptemberi önkormányzati választásokra építve, az eredményeket, a mozgósítást kihasználva a vasárnapi voksolás is sikert hozott az erdélyi magyaroknak. A magyarság számarányához méltó, azzal gyakorlatilag megegyező eredmény született – mutatott rá az államtitkár, utalva az RMDSZ 6 százalékos eredményére, amelyet a törvényhozás két házában elért. Potápi arra is kitért, hogy mostani választáson – elsősorban a világjárvány miatt – a részvétel rekordalacsony, mintegy 32 százalékos volt. A magyarok által lakott térségekben nagyjából az országos arányoknak megfelelően, illetve azt meghaladóan vettek részt a voksoláson, de voltak olyan területek, amelyek ettől elmaradtak. Az RMDSZ megerősítette pozícióit az önkormányzati után most parlamenti szinten is, és egyre inkább úgy tűnik, hogy a következő kormány megalakításakor megkerülhetetlen lesz a magyar párt – összegzett. Potápi Árpád János továbbá elmondta, hogy a 2020-as esztendő nehézségekkel teli év volt, a járványt azonban a magyarság nem csupán túlélte, hanem abból a magyar közösségek megerősödve kerültek ki. Képesek voltak arra, hogy az intézményrendszerüket a járvány ellenére folyamatosan megerősítsék. Ehhez az intézményrendszerhez hozzátartozik az oktatás, a kultúra, a gazdaság és a politikai érdekképviselet is. Kitért arra is, hogy a 2020-as év a nemzeti összetartozás éve volt, a 2021-es pedig a nemzeti újrakezdés éve lesz. Reményét fejezte ki, hogy a jövő esztendő valóban a nemzeti újrakezdést fogja jelenteni, és a választási sikerekre építve, az új kihívásokhoz igazodva az RMDSZ tovább tudja erősíteni az erdélyi magyar közösséget.
 

Alacsony részvétel mellett jó eredmény

Kelemen Hunor is megerősítette, hogy a járvány rányomta bélyegét a kampányra és a választási részvételre egyaránt. Az eredményeket ennek tükrében érdemes olvasni. A közvetlen találkozások hiánya mellett az alacsony részvételt a politika iránti bizalmatlanságban látja. E téren két korcsoportot emelt ki: a 40–45 éves korosztályt, ennek tagjai voltak a leginkább dühösek a kormány járvány miatti intézkedéseire, a 60 év felettiek pedig féltették az egészségüket, és inkább otthon maradtak. Hargita megyében, a csíki térségben, Maros, Szilágy és Szatmár megyében is magasabb volt a részvétel, mint az országos átlag, a nagyvárosokban, nagyvárosi szórványban viszont alacsonyabb. Az elnök ismét megköszönte a rájuk leadott szavazatokat, amelyek lehetővé tették, hogy az erdélyi magyarság érdekképviselete megmaradjon a román törvényhozásban. Az eddigi számok alapján az RMDSZ-nek továbbra is arányos képviselete lesz egy olyan helyzetben, amikor az elmúlt 30 évben a legalacsonyabb volt a választási hajlandóság. Huszonegy képviselő és kilenc szenátor végzi majd munkáját az RMDSZ színeiben – jelezte. Úgy látja, az RMDSZ nélkül stabil parlamenti többséget nem lehet majd létrehozni – mivel a választásokon egyik párt sem ért el abszolút többséget –, és részükről, ha a feltételek teljesülnek, nem zárkóznak el a kormányzati szerepvállalástól, a tárgyalások azonban még nem kezdődtek el, mindenki a végleges eredményeket várja.
 

Nem ijednek meg az AUR-tól

Az elnököt kérdezték arról, hogy tartanak-e a magyarellenes hangok felerősödésétől a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) parlamentbe kerülése után, illetve mi a véleménye arról, hogy máris az RMDSZ betiltását kezdeményezték. Kelemen Hunor szerint ez egy rendszerellenes párt, „minden ellen vannak”, ilyenek időközönként megjelennek Romániában, nem az első eset. Egy meglévő hálózatra építettek, amit már másfél éve is láttak Úzvölgyében, de az egykori Nagy-Románia Párt szavazóbázisára is. Úgy vélte, az AUR megerősödését elősegítette a járvány, abban az értelemben, hogy a rossz kormányzati döntések miatt csökkent az emberek a politikai elitbe vetett bizalma, és ilyenkor a polgárok a rendszerellenes alakulatok irányába fordulnak. Összegzése szerint az AUR magyarellenes, ultranacionalista tömörülés, s az első nyilatkozatokból ítélve sok jóra nem számíthatnak. Mint mondta, a kellő óvatosság megvan az RMDSZ részéről, ugyanakkor tudni kell olyan partnereket találni, és reményei szerint fognak is ilyeneket találni a román parlamentben, akik ezeket a kezdeményezéseket – mások mellett a szövetség törvényen kívül helyezését célzót – elutasítják. Olyan román párt, amely feltétel nélkül magyarbarát, nincs, ez igaz a parlamentben politizáló minden alakulatra. Ugyanakkor a magyarellenes kijelentéseket az együttműködés idejére fel lehet oldani. A sérelmeket nem feledik, de a politikában tudni kell pragmatikus döntéseket hozni – jegyezte meg.
 

Jó kapcsolatokra törekednek

Potápi Árpád János arra a felvetésre, hogy várhatóan ismét nem lesz stabil kormánya Romániának, s mit lehet tenni az eddigi nemzetpolitikai eredmények megőrzéséért, azt mondta: az elért eredményeket már semmi nem tudja veszélyeztetni. Arra kell törekedni, hogy a nemzeti újrakezdés évében az eddigi programokat újra tudják indítani. Azt a kapcsolatrendszert, amit az elmúlt 10 évben erősítettek meg a radikálisan megváltozott nemzetpolitikának köszönhetően, reményei szerint továbbra is életben tudják tartani, illetve további tartalommal tudják megtölteni a magyar közösségekkel közösen. Romániával nem volt mindig felhőtlen a kapcsolat, de bíznak abban, hogy mind a román közvélemény, mind a román politika egyre inkább látja: erős Közép-Európa nem képzelhető úgy el, hogy az itt található országok külön-külön ne legyenek erősek.