Világraszóló botrány kerekedett abból, hogy Párizsban a Paris Saint-Germain–Başakşehir labdarúgó Bajnokok Ligája-mérkőzésen az egyik törökországi másodedző rendetlenkedett, amit jelzett a bíró asszisztense, és mondta a játékvezetőnek, hogy az illetőt állítsa ki. A füttyös nem látta ez esetet, és kérdezte, ki az illető, mire segédje azt mondta: az a fekete. Lett erre világra szóló botrány!
Ilyen ez, ha a román (és frankofón nyelveken) a feketét, azaz „negru”-t az ott levők „niggernek” értették. Hang fennakadt, meccs megszakadt, amikor a bíró felemelte a piros lapot. A baj nem is az, hogy a bírókon elverik a port, és lehet, hogy többé nem fognak nemzetközi mérkőzésen fújni, hanem az, hogy az eset fekete (lehet, nem szabad ezt szót leírni) foltot ejt a toleranciabajnok hazánkról kialakult képen. Közben a török csapat vezetésének egyik tagja kijelentette: „Az én országomban azt mondják, hogy a románok gipsyk, én mégsem mondhatom itt, hogy cigány.” (Most azt nem értem, hogy ezért a románoknak vagy a romáknak kellett volna-e keményen tiltakozniuk.)
A történtek miatt nálunk sokan attól tartanak, hogy rasszista, idegengyűlölő váddal illetik Románia lakóit, amikor tudvalevő, hogy ők mennyire toleránsak. Szociológiai tanulmányok bizonyítják, hogy a románok mindenkivel szemben elfogadók, a magyarokat kivéve, amiért csakis ez utóbbiak a hibásak. Ezért nagy többségük nem szeretne magyar szomszédot, és zavarja őket a magyar beszéd, de nagyon is elfogadóak a más nyelvet beszélők hallatán. Sokkal türelmesebbek a zsidókkal vagy németekkel, szóval azokkal szemben, akik már nemigen élnek itt. Nálunk van ugyan némi rasszizmus, de az leginkább a magyarokra jellemző. Ez akkor derült ki, amikor a ditróiak (eléggé el nem ítélendő módon) tiltakoztak két Srí Lanka-i pék alkalmazása miatt.
Idehaza gyakran előfordul a labdarúgópályákon, hogy arra szólítják fel a magyarokat, ruccanjanak ki az országból, és bár ez semmiség, mégis megbüntetik a klubokat, általában ötezer lejjel, ami példás bírság egy olyan apróság miatt, mint a turizmusra való felszólítás. A bukaresti Juventus–Sepsi kupameccsen 2018-ban a Védd meg, Uram, a románokat dallamára írt, magyargyalázó káromkodásokkal teli dallal melegítették a csapatokat és a szurkolókat. Nemzetközi mérkőzéseken is ugyanez történik, mert akárkivel is játszik a válogatott, nagyjából mindig ez a (Kifelé a magyarokkal az országból!) szöveg hallható, amiért aztán a Nemzetközi Labdarúgó-szövetség időnként zárt kapus mérkőzéseket rendel el. Szerencsére most már minden mérkőzés zárt kapus. Így, mivel a fociultrák nem tudnak a stadionokban szurkolni, képviselőiket most bejutatták a parlamentbe. Össze is gyűlt ott egy aranycsapat, az AUR. A magyarázat egyszerű: egész Európában vannak szélsőséges pártok a parlamentben, csak mi voltunk lemaradva. Szerencsére nálunk is mutatkozott némi igény erre, s most aztán bepótoltuk. Kezdetben az elemzők azt mondogatták, hogy ezek ultraortodox, ultranacionalista, antiglobalista, anti-LGBTQ, ultra fociultra-drukkerek, vírustagadók, maszkellenesek, magyarellenes banda, és vezéreik tevékenysége áthágta a büntető törvénykönyv összes izgalmas cikkelyét. Van köztük csaló, bankautomatát fosztogató, csend- és közrendháborgató, prostituáltakat futtató stb. Most már a szakértők magyarellenességüket nem nagyon említik, mert ha egyéb elítélendő is, az talán még erény lehet.
A jövő ezekben az „arany” ifjakban van (ők a párt tagjainak 10 százalékát teszik ki), akik honmentőként még sokra vihetik. Őket kellene bevenni a kormányba az RMDSZ helyett, amelynek felszámolását kérik. Iohannishoz képest sokkal nagyobb hazafiak, pedig az elnöknek is voltak hazaszerető (magyarellenes) megnyilvánulásai. De most az AUR-osok nála lényegesen jobb hazafiak, és reszkethet a kicsi hazaffy Iohannis, mert kezdeményezni akarják még a felfüggesztését is. Esetleg ennek megelőzésére kitüntethetné vezéreiket, úgy, ahogy azt Iliescu tette Corneliu Vadim Tudorral, a Nagyrománia Párt vezérével, akit Románia Csillaga érdemrenddel jutalmazott 2004-ben.