Az Európai Parlament (EP) kétségbe vonja az Európai Tanács (ET) azon nyilatkozatának érvényességét, amely felfüggeszti a jogállamisági eljárás alkalmazhatóságát az Európai Unió Bíróságának jóváhagyásáig – szerepel abban az állásfoglalásban, amelyet az Európai Unió hétéves keretköltségvetéséről és a koronavírus-járvány okozta károk helyreállítását szolgáló alapról fogadott el csütörtöki plenáris ülésén az EP.
A 496 szavazattal, 134 ellenszavazat és 65 tartózkodás mellett elfogadott állásfoglalás szerint az uniós szerződések értelmében a tagállami vezetőket tömörítő Európai Tanács nem lát el jogalkotói feladatokat, ezért „egyetlen politikai nyilatkozata sem tekinthető a jogszabályok értelmezésének”.
Kijelentették, hogy az Európai Bizottság teljesen független, és a tanácsi következtetések „nem tehetők kötelezővé az uniós bizottság számára a jogi aktusok alkalmazása során”. Véleményük szerint felesleges az ET decemberi csúcsértekezletén elfogadott zárónyilatkozat azon része, amely szerint a bizottságnak nem lenne szabad alkalmaznia a jogállamisági eljárást addig, amíg a bíróság nem hoz döntést az eljárás megsemmisítéséről vagy fenntartásáról. Az EP és az ET közötti megállapodás egyértelmű: a mechanizmus január elsejével életbe lép – hangsúlyozták.
Az EP szerint a tanácsi döntések egyhangúságát előíró szabály elavult és kontraproduktív. A képviselők sajnálatukat fejezték ki amiatt, hogy az egyhangú szavazási szabály miatt a tanács indokolatlanul késlekedett egyebek között a költségvetés és a saját forrásokra vonatkozó határozat elfogadásával.
Magyarország nem hagyja magát
Az Európai Parlament döntően baloldali, illetve bevándorláspárti többsége folytatja azt a nyomásgyakorlást, fenyegetőzést, amely arra irányul, hogy ideológiai, értékrendbeli kérdésekben diktáljanak, és ezt a jogállamisági rendeletet pedig arra használják fel, hogy zsarolják azokat a tagállamokat, amelyek nem hajlandók elfogadni a Brüsszelből érkező parancsokat – fogalmazott Hidvéghi Balázs, a Fidesz európai parlamenti képviselője.
Leszögezte, hogy az Európai Unió legmagasabb szintű döntéshozó testülete az államfők és kormányfők tanácsa, ez a tanács tartott csúcstalálkozót körülbelül tíz napja, amelyen döntés született. „Világossá tették, hogy kizárólag az unió pénzügyi érdekeinek védelme, a csalás, a korrupció és a visszaélések elleni fellépés az, ahol ennek helye van. Ahol pedig nincs helye, az például a migráció és a családpolitika. Ezt akarja ismét támadni az Európai Parlament, saját hatásköreit kívánja bővíteni” – mondta a képviselő.
