Kovászna megyében tavaly 606, idén 734 szülő vállalt külföldön munkát, így az itthon hagyott gyerekek száma 998-ról 1059-re emelkedett — hívta fel a figyelmet az aggasztó jelenségre Vass Mária.
A Kovászna Megyei Szociális Gondozási és Gyerekjogvédelmi Igazgatóság vezetője hangsúlyozta: ezek csak a hivatalos adatok, a jelenség ennél jóval elterjedtebb, a valós szám ezeknek legalább kétszerese.
Az adatokat a múlt héten Egerben is ismertette az igazgatónő a magyar—magyar találkozó alkalmával szervezett konferencián, melynek témája a migráció volt. Vass Mária felhívta a figyelmet egy jogi visszásságra is: a 2006/219-es kormányrendelet értelmében ugyanis valamennyi külföldre távozó szülő köteles a polgármesteri hivatalnál bejelenteni, kire hagyja gyermekét. Elvileg csak ilyen igazolvánnyal szabadna átlépnie a határt, ám Románia európai uniós csatlakozása után immár csak a személyazonossági igazolványt kérik a határátkelőnél. A háromszéki helyzetet ismertetve elmondta még: az 1059 itthon maradt gyerekből 1014-et nem hivatalosan helyeztek el, azaz ismerősök, rokonok viselik gondját, 45-re pedig az igazgatóság felügyel. Az itthon maradt gyerekeket több veszély is fenyegeti: elhanyagolhatják tanulmányaikat, rossz társaságba keveredhetnek, ellátásuk sem minden esetben tökéletes. Legtöbb ilyen gyerek Orbaiszéken és a Bodza-vidéken él.
Tamás Sándor, a Kovászna Megyei Tanács elnöke az önkormányzat munkaerő-elvándorlás elleni stratégiájáról szóló újságírói kérdésre elmondta: magyarországi szociológusok jönnek majd Háromszékre, hogy tanulmányt készítsenek Brassó munkaerő-elszívásának hatásairól.
