A Cîțu-kormányt a koalíciós pártok és a kisebbségi frakció 260 törvényhozója szavazta meg. A kabinet beiktatásához legalább 228 szavazatra volt szükség, 186 képviselő és szenátor a kormány beiktatása ellen voksolt. A választási bizottság szerint a kétkamarás parlamentben 466 törvényhozó nyert mandátumot, de közülük 11 egyelőre nem tagja a parlamentnek, mert nem tette le a hivatali esküt.

Parlamenti beszédében Cîțu – akinek első felszólalását a szociáldemokrata és a nacionalista ellenzék füttykoncerttel, a jobbközép koalíció pedig tapssal fogadta – kormánya európai elkötelezettségét hangsúlyozta és az Amerikai Egyesült Államokkal ápolt „speciális” katonai és gazdasági kapcsolat továbbvitelét ígérte. Legfontosabb célkitűzésének az egészségügyi válság lezárását, és a gazdaság talpra állítását nevezte. Beruházásokra alapozó, vállalkozóbarát gazdaságpolitikát ígért, amellyel a 2024-ig tartó kormányzati ciklusban az Európai Unió legnagyobb gazdasági növekedését akarják elérni. Az NLP által jelölt Cîțu rámutatott: kormánya számára a magántulajdon „szent”, a vállalkozó pedig „hős”. A miniszterelnök a bürokrácia leépítését, a közterhek igazságosabb elosztását, valamint az állami intézményrendszer digitalizálását és a polgárok szolgálatába állítását ígérte. Hozzátette: a nyugdíjasokat és segítségre szorulókat sem hagyják magukra.

Marcel Ciolacu, a legnagyobb frakcióval rendelkező, de ellenzékbe szorult Szociáldemokrata Párt (SZDP) elnöke a „nemzet szégyenének”, „vesztes bandának” nevezte a szerinte „halva született”, „rabolni érkező” jobbközép koalíciós kormányt. Szintén a közpénzek lenyúlása és a kiváltságok megkaparintása iránti türelmetlenséggel magyarázta a kormány beiktatása körüli sietséget George Simion, a parlamentbe újonnan bejutott nacionalista párt, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) társelnöke és képviselőházi frakcióvezetője.

Az RMDSZ nevében felszólaló Csoma Botond képviselőházi frakcióvezető a választásokon tapasztalt érdektelenségre utalva rámutatott: a jobbközép koalíciónak és az új kormánynak helyre kell állítania az államba vetett bizalmat, a stabilitás és építkezés időszakát kell elhoznia az utóbbi nyolc év politikai válságai, egymást váltó kormányai után. Leszögezte: a romániai magyarok nem jelentenek nemzetbiztonsági fenyegetést, nem ellenségei a románoknak, hozzá akarnak járulni szülőföldjük fejlődéséhez.

Az új csapat

Az új kormány tagjai: Florin Cîţu – miniszterelnök, Dan Barna (USR–PLUS) és Kelemen Hunor (RMDSZ) – miniszterelnök-helyettesek, Nicolae Ciucă (NLP) – védelmi miniszter, Bogdan Aurescu (NLP) – külügyminiszter, Alexandru Nazare (NLP) – pénzügyminiszter, Lucian Bode (NLP) – belügyminiszter, Sorin Cîmpeanu (NLP) – tanügyminiszter, Virgil Popescu (NLP) – energiaügyi miniszter, Adrian Oros (NLP) – mezőgazdasági miniszter, Bogdan Gheorghiu (NLP) – kulturális miniszter, Raluca Turcan (NLP) – munkaügyi és szociális védelemért felelős miniszter, Cătălin Drulă (USR–PLUS) – szállításügyi miniszter, Claudiu Năsui (USR–PLUS) – gazdasági, vállalkozásügyi és turisztikai miniszter, Stelian Ion (USR–PLUS) – igazságügyi miniszter, Cristian Ghinea (USR–PLUS) – európai befektetésekért és projektekért felelős miniszter, Vlad Voiculescu (USR–PLUS) – egészségügyi miniszter, Ciprian Teleman (USR–PLUS) – kutatásért, innovációért és digitalizációért felelős miniszter, Cseke Attila (RMDSZ) – fejlesztési, közmunkálati és közigazgatási miniszter, Tánczos Barna (RMDSZ) – környezetvédelmi, vízügyi és erdőügyi miniszter, Novák Eduárd (RMDSZ) – ifjúsági és sportügyi miniszter.