Községépítésről lenne ez egy összefoglaló, csokorba szedve mindazt, amit a három település lakói a magukénak mondhatnak. Itt a helyiek akarata szerint megmaradt a folytonosság, hiszen kis változásokkal egy olyan községi tanács igazgatja a falvak sorsát, amelynek már több évtized van a háta mögött. Fejlődik, szépül mindhárom falu, jelentős beruházások voltak mindegyikben, és tervekből sincs hiány.
Korszerűsödő települések
Aki idejében indult, volt alkalma pályázatokkal, kitartással és akarattal szert tenni anyagiakra. Fodor István polgármester szerint kis kivétellel kiépítettnek tekinthető a hármas település infrastruktúrája. Természetes és mesterséges forrásokból nyert tartalékokat kellett igénybe venni ahhoz, hogy ivóvizet kaphasson a hegy alatti Zalán és a nemzetközi műút menti Oltszem, ugyanis mind a két csatolt településen szárba szökkent a vendéglátóipar, a turisztika és a lovassport. Külső képében sokat változott Bodok, a községközpont, aszfaltos utcahálózata jelenleg is gyarapodik, de megjelennek olyan újabb út- és utcaszakaszok is, ahol meg lehetne kezdeni a megrongálódott aszfaltszőnyeg foltozását. Új aszfaltréteg került a községi bekötőút (DC29) egy jelentős szakaszára, korszerű híd és hosszú támfal épült a Vásárpatak alsó részére, amellyel új belső utcaszakasz nyílt meg. Csak az elkövetkező hónapok időjárása fékezheti a ravatalozó felé vezető és Talamér településrész egy zsákutcájának leaszfaltozását, összesen 410 méteren.
Megújult a legfontosabb épített örökség, a központi iskola, a művelődési otthon és nem utolsósorban a műemlék református vártemplom, a faluháza, rendbe tették a villanyhálózatot, tizenkilenc térfigyelő kamera ügyel a közbiztonságra a falvakban is. Folyamatban a családorvosi rendelő épülete emeleti részének teljes felújítása, az elszállásolási kapacitás bővítése ugyanis egyik feltétele a helyi és az országos lovassport fejlesztésének. A József Attila nevét viselő felújított művelődési ház előterében kapott helyet a településhez kötődő Imre István (1919–2003) történész mellszobra, és ugyanott folyamatban van egy gyűlésterem és esketőház kialakítása. Fel kellett újítani, mert beszivárgott az esővíz a Henter Károly Általános Iskola tornatermébe, mindkét fejlesztést 25 ezer lejjel támogatta a megyei tanács. De azt is el kell mondani, hogy a helyi önkormányzat és a Nagy István vezette Tro Kft. 260 ünnepi szeretetcsomaggal örvendeztette meg a község gyerekeit, a tanfelügyelőség és a rétyi fafeldolgozó üzem pedig 122 táblagéppel segítette a bodoki távoktatást. Jutott a felszerelésekből a zaláni és oltszemi iskolákba is. A tanulók otthoni és segélybe kapott felszerelései elegendőek, hogy mindenki bekapcsolódhasson a tanításba – részletezte Kátai Zsuzsanna igazgató-tanár.
Kátai Zsuzsanna igazgató-tanár
– Jelenleg egyik legfontosabb gondunk a földgáz bevezetése – mondotta a polgármester. – Értesüléseink szerint a kormány beleegyezne, hogy külön-külön vagy két szomszédos település együtt pályázzon erre a fontos munkálatra. Erre várnánk. Nekünk is előnyösebb lenne, és hamarabb be lehetne fejezni, ugyanis az előző elképzelés szerint az Oltfej településeinek egyesületet kellett volna alakítaniuk, ha a lakosság számától teszik függővé a földgáz bekötését. Jelenleg az itt lakók mintegy 70 százaléka igényelné ezt a fontos energiaforrást.
Ha Bodok, akkor a vadászat, a vadjárások dolga is szóba jöhet. Megtudtuk, hogy lövési idénye van jelenleg a vaddisznónak, a rókának és a nyúlnak, s szinte hihetetlen, hogy nincs ok a medvejárástól tartani. Idén igen gazdag volt a makktermés, ami a vaddisznók legfőbb őszi eledele.
– Milyen terveket dédelget az önkormányzat a vásárpataki erdészházzal kapcsolatosan, amely átkerült községi tulajdonba? – kérdeztük a hivatalban, és megtudtuk, hogy készül a festői erdős övezetben álló épület felújításának terve, szálláshelyeket szeretnének kialakítani a tetőtérben is, átalakítanák hasznos és hangulatos vadászházzá.
Új élet az oltszemi romokon
Leendő idegenforgalmi érdekesség, látnivaló itt az 1827-ben épült Mikó-kastély. A dupla tetős, padlásvilágítóval ellátott épület a Kovászna megyei és a bodoki helyi tanács közös tulajdona. Udvarán – egyelőre még – kisegítő iskola működik, melynek a megyeközpontba való áthelyezéséhez megtették a legfontosabb lépéseket. Az empire ízlés jegyeit őrző kastély szobáinak falait korabeli falfestmények díszítik. Restaurálási, állagmentési munkálatait a Rómer Flóris Alapból végzik. A tetőzet mentési munkálataival már védett állapotba került a műemlék épület.
A magas kőfallal kerített kastély kertjében az Olt völgyét egykoron őrző-védő római katonai tábor alapjait tárták fel. Területéről érmék, ládaveretek, bélyeges téglák kerültek elő. Építési idejét a II. század első felére, feladását pedig a III. század közepére teszik a régészek. A castrum parancsnoki részére ráépült egy kora középkori vár vagy őrtorony. A nép ma is úgy tartja, hogy ezeknek a köveiből építették a kastélyt és az azt övező „várfalat”. De mert az nem volt elég, a közelben levő Herecz várának köveit is ide hordatták a várurak.
A várkert déli részében – az egykori történelmi romokon – a bodoki önkormányzat mellékgazdasága működik, s az Olt lankáján nemzetközi versenyekre alkalmas korszerű fogathajtó pálya épült. Itt körvonalazódik az Oltfej idegenforgalmi központja. Folyik az épülettel kapcsolatos formaságok intézése, a kivitelezési engedélyhez jelenleg a tűzoltósági jóváhagyásra várnak. Ha a járvány nem akadályozza, 2021 júniusára országos és nemzetközi fogathajtó versenyt és -bemutatót terveznek itt.
A kastélykertben működő mellékgazdaság, ahol jelentős számú állatállomány nevelkedik, nem kevés gondot okoz a községvezetésnek. Miként Fodor polgármester elmondta, a lovaknak szükséges takarmány (széna, sarjú) raktározására alkalmas csűr építése folyik jelenleg is.
Visszakapcsolták a falu vérkeringésébe az Oltszem északnyugati részén elterülő, Major nevű kisebb lakóterületet is. A nyáron lezúduló esők lerombolták a Majori patakon áthajló hidat, amely mellé újat építettek. Nélkülözhetetlen volt, mert néhány család lakik itt, ezenkívül pedig egy farm és egy italfőzde is működik a patak által elzárt területen.
A helybeli református templom közelében ebben az esztendőben megépült Oltszem modern ravatalozója.
Új híd a Majorba
Zalán, a meg-megújuló falu
Az idevalósi ember nem mondhatja el, hogy a bodoki községvezetés megfeledkezik a Pincevár alatti faluról. Alig volt olyan esztendő a tovapörgött időkben, hogy zaláni hírről ne lehetett volna beszámolni. Volt ott templomjavítás-restaurálás, ravatalozóépítés és lelkészilakás-felújítás, ’48-as emlékpark kialakítása a templom cintermében, aszfaltozták a bekötőutat, épült híd kettő is a Falupatakán, megújult a falu iskolája és kultúrotthona, s mert a zaláni napokon szilvapálinka és szilvalekvár is volt, azt senki nem felejtette el.
A nyáron megépült Zalán szívében a falutörvények emlékműve, amely tudtunkkal egyedi egész Erdélyországban. A történész Imreh Istvánra is emlékeztek szülőföldjén, Sepsiszentkirályban és Bodokon, de itt is, az emlékműre büszke minden zaláni, mert azt idézi, hogy ebben a sepsiszéki faluban írták meg a legrégebbi falutörvényt (1581), falujegyzőkönyvet 439 esztendővel ezelőtt.
Zalán altalaja szénsavas ásványvíztelepeket őriz. A Dél-Hargita irányából idáig vándorló vulkanikus eredetű szén-dioxid számos – szénsavban gazdag – kis hozamú, de változatos vegyi összetételű gyógyvizet eredményezett. Nem kis munkába került évekkel ezelőtt a bodoki hivatalnak a Suta-borvízforrás felújítása és mutatós csorgóházának megépítése. Ezt a jövő évben ismét fel kell újítani – tájékoztatott a polgármester. A nyáron korszerű hidat és támfalrendszert építettek a Falupatak felső szakaszára, ezáltal arra is lehetőség nyílt, hogy új utat építsenek, amelyen könnyebben megközelíthető Suta falurész.
A nyári záporok megrongálták a falu aszfaltozott bekötőútjának egy szakaszát, vízlefolyóit, amit az árvízsegélyalapból sikerült megjavítani. Hasonló módon folyamatban a templom és a Benczefalva közötti, mintegy 600 méteres utca modernizálása is.
Zalán egy régebbi emlékhelye az Erzsébet kert, amelybe 1998-ban a bodoki községvezetés Erzsébet magyar királyné halálának 100. évfordulója alkalmával emlékkopját állíttatott, Zsunkuly József bodoki faragómester alkotását. Az emlékállítást ünnepi műsor követte, áldást mondott Gocsmán Sándor akkori református lelkipásztor. Évekkel utána méltatlan állapotban találtuk a helyet. A kis park kerítését több helyen összetörték, bent szemetes volt. Sajnos, a falu nem vigyázott a ritka emlékhelyre, s így 2004 júliusában újra fel kellett újítania Bodok önkormányzatának, ám a kertnek azóta sem került állandó gondozója. De nincs veszve még minden, ugyanis Fodor István polgármester elmondta, hogy a Zaláni Református Egyházközség presbitériuma és lelkipásztora, Szász István tervet szőnek, felvállalnák, hogy pályázzanak az emlékkert felújítására.
