A Deny napilap hírportáljának adott terjedelmes, kizárólag külpolitikai témájú interjújában kitért a magyar–ukrán kapcsolatokra is. Ismételten leszögezte, hogy Ukrajna joga meghatározni, milyen lesz az oktatási rendszere, nem pedig Oroszországnak, Magyarországnak, Lengyelországnak, az Egyesült Államoknak vagy Kínának. Hangsúlyozta, hogy az Európa Tanács Velencei Bizottsága számos észrevételt és javaslatot tett a 2017-ben elfogadott ukrán oktatási törvénnyel kapcsolatban, Ukrajna pedig végrehajtotta azokat, a nemzetközi kötelezettségeivel összhangba hozta a jogszabályt, így Kijev ezt a témát lezártnak tekinti.

Kuleba emlékeztetett magyar partnerével, Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszterrel tartott egyik találkozójára, ahol – mint mondta – kifejtette, hogy a magyar–ukrán kapcsolatokat újjá lehet éleszteni, de ezeket szerinte sok akadály és hullámvölgy fogja még övezni, és lesznek, akik megpróbálják megzavarni mindkét ország belpolitikáját, megkísérelhetnek – főként Oroszország – „harmadik erőként” beavatkozni. Kuleba szavai szerint minden, ami ezután következett, megerősítette ezt a megállapodást. Az Ukrajnában élő magyar kisebbségre kitérve kifejtette, hogy ők Ukrajna állampolgárai, így az ukrán társadalom szerves részét képezik.

„Ezért minden magyarellenes hisztéria, amit egyes erők a közösségi oldalakon kísérelnek meg terjeszteni, nem pusztán magyarok, hanem egyben ukránok elleni hisztériakeltés, mert mindannyian egy testnek, Ukrajnának a részei vagyunk” – szögezte le a miniszter.  Leszögezte, hogy Kijev kész normalizálni kapcsolatait Budapesttel, ha Magyarország betartja a „játékszabályokat”.