Csíki Zsolt felvétele
Az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc eseményeit méltatta és vonta le ma is érvényes tanulságait tegnap esti csíkszeredai ünnepi beszédében Sólyom László magyar és Traian Băsescu román köztársasági elnök egyaránt. A két államfő az esti ünnepi megemlékezés előtt rövid megbeszélést folytatott a megyeházán.
Este 6 órára benépesült a csíkszeredai Szabadság tér a két államfő érkezését megelőzően. A román elnöki díszszázad a megyeháza előtt felsorakozva várta Băsescu elnök érkezését, ki pár percet késve ellépett a díszszázad előtt, majd felcsendült a román himnusz. Băsescu elnök kezet fogott vendéglátóival: Ráduly Róbert Kálmán csíkszeredai polgármesterrel, Borboly Csaba megyeitanács-elnökkel és Constantin Strujan prefektussal, majd bevonultak a megyeházára. Itt a helyi hivatalosságokkal váltott pár szót, majd a megyeháza lépcsőin üdvözölte az időközben megérkezett Sólyom László magyar köztársasági elnököt.
A két államfő rövid eszmecserét folytatott négyszemközt, majd autóba szálltak, és az 1956 térre hajtattak.
Itt már égő fáklyákkal, zászlókkal várta őket az ünneplő tömeg.
A két elnököt Csíkszereda polgármestere üdvözölte a téren, majd beszédében az 1956-os forradalom eseményeit méltatta, megemlékezve arról, hogy a forradalom miniszterelnöke, Nagy Imre újratemetése csak 1989-ben történhetett meg, ugyanabban az évben, amikor Romániában véget ért a kommunista rendszer. A szónok megköszönte Băsescu elnöknek, hogy két esztendővel ezelőtt a román parlamentben elítélte a kommunizmust.
Sólyom László magyar köztársasági elnök beszédében a nemzeti egységet nevezte az 1956-os magyar forradalom legszebb ajándékának. A szónok kitért arra is, hogy a magyar forradalom eseményei átgyűrűztek Romániába, és szólt a széles körű nemzetközi szolidaritásról, mely az ötvenkét esztendővel ezelőtti eseményeket kísérte. „Ismét jó érzéssel tölt el a kölcsönösség és szolidaritás mai megnyilvánulása, Băsescu elnök úr részvétele nemzeti ünnepünkön" ― hangsúlyozta Sólyom László.
A magyar köztársasági elnök ugyanakkor kitért a magyar forradalommal szolidaritást vállaló romániai személyek elleni megtorlásokra, mondván, hogy Băsescu elnökkel való tavalyi találkozóján szorgalmazta az akkori elítéltek rehabilitálását. Emlékeztetett rá, hogy a România liberă napilap 2006. december 22-i száma 1460 elítélt nevét közölte, köztük 94 román nevét.
Sólyom László beszédében hangsúlyozta, hogy a ,,magyar veszélyre" való hivatkozás az antidemokratikus gondolkodás sajátja, hozzáfűzte: a nemzetiségi problémák megoldására csakis szabad és demokratikus államban van lehetőség.
A jelenről szólva így fogalmazott: mindkét ország az Európai Unió tagja lett, és ,,ebben a helyzetben ismét magunkra kell találnunk, tisztázni kell helyzetünket, elveinket, viszonyainkat a magyar nemzetrészek közt, ezek viszonyát államukhoz és a magyar államhoz is".
― A magyar nemzet mint kulturális nemzet egységet alkot, ez pedig nem áll ellentétben azzal, hogy a magyar nemzet különböző politikai nemzetekbe integrálódva él, különböző államok lojális állampolgára. Szeretném, ha látogatásom a Székelyföldön azt az üzenetet hordozná, hogy a hazaszeretet az egész magyar nemzetet felöleli ― hangoztatta a magyar köztársasági elnök.
Sólyom László örömét fejezte ki, hogy Traian Băsescu is a magyarsággal ünnepel, szerinte ez azt jelenti ,,Románia államfője megérti, milyen érték a román állam számára a magyar nemzet itt élő részeinek megmaradása és fejlődése".
Mint mondta, román részről szükség van mindazon előnyök belátására, amelyeket a romániai magyarság gazdasági, kulturális szempontból Romániának jelentenek.
Traian Băsescu államfő szerint kettős jelentőséggel bír az ő jelenléte a csíkszeredai megemlékezésen: egyrészt tiszteletét akarja kifejezni a ,,magyar gyökerű román állampolgárok", másrészt a magyar forradalom eseményei iránt.
A kommunizmus elleni megmozdulások elindítójának nevezte a magyar forradalmat beszédében Traian Băsescu elnök. A magyar forradalom volt a jelzés arra, hogy az lehetséges ― hangsúlyozta, hozzáfűzve, hogy Kelet-Európa kommunistaellenes forradalmai Magyarországon kezdődtek, és Romániában értek véget 1989-ben.
Mint mondta, a román parlament előtt a kommunizmust elítélő nyilatkozatában külön fejezetet szentelt a magyar forradalom romániai eseményeinek és áldozatainak. Ezek a történések összekötik a két népet ― hangsúlyozta.
― A közös jövőről is beszélnünk kell ― jelentette ki Băsescu elnök ―, ennek érdekében pedig jóvá kell tenni a múlt hibáit.
,,Hiszek az egyén szabadságában" ― mondta, hozzáfűzve: ,,néha én magam is több szabadságot megengedek magamnak, mint amennyit tisztségemnél fogva szabadna".
Az államfő szerint mindenki szabadságvágyát tiszteletben kell tartani, ,,mindannyiunknak jogunk van megőrizni kultúránkat, nyelvünket, szokásainkat". Hozzáfűzte, hogy itt is olyan autonómiára van szükség, mint az ország más térségeiben, e téren pedig adós maradt a jelenlegi kormány.
Végül tiszteletét fejezte ki mindaz iránt, amit a magyarok jelentenek Románia számára. ,,Megköszönöm a magyar népnek, hogy bebizonyította: a kommunizmus legyőzhető" ― zárta beszédét Traian Băsescu államfő, majd átadta magyar kollégájának a kommunizmust elítélő jelentése egy példányát. Ezt követően fogadta a díszszázad tisztelgését, és autójával elhajtatott.
A megemlékezés következő mozzanata a koszorúzási ünnepség volt, melyen részt vett Sólyom László magyar köztársasági elnök is. Ökumenikus imával folytatódott az ünnepség, a nap záróakkordja a magyar nemzeti ünnep alkalmából adott fogadás volt a Fenyő Szállóban.
Sarány István, Hargita Népe
