KIVERTE A BIZTOSÍTÉKOT az önkormányzati vezetőknél a december 30-án elfogadott sürgősségi rendelet, mellyel a kormány a jelenlegi szinten befagyasztotta a közalkalmazotti béreket, illetve 2022-re halasztotta a különnyugdíjak bevezetését a polgármesterek, alpolgármesterek, megyei önkormányzati elnökök és alelnökök számára.
A Romániai Municípiumok Egyesülete (AMR) átiratban tiltakozott a kormánynál, mivel a törvény által előírt 10 nap helyett csupán egyetlen napra bocsátotta közvitára a rendelettervezetet. „Az intézmények közti párbeszéd nem pusztán lehetőség egy miniszter vagy egy minisztériumi tisztviselő számára, hanem a román kormány kötelessége, ahogy azt előírja a Közigazgatási Törvénykönyv és a Helyi Önkormányzatok Európai Chartája (...)” – olvasható a kormányhoz eljuttatott dokumentumban. Az átiratot 31 polgármester írta alá: Emil Boc kolozsvári liberális polgármester elnöki minőségében, a többiek pedig az igazgatótanács nevében. Az aláírók között elsöprő többséget alkotnak a kormánypártok tagjai, főleg a liberálisok, de ott van az ellenzék néhány prominens képviselője is, mint például Lia Olguța Vasilescu, Craiova SZDP-s polgármestere. Az aláírók között három RMDSZ-es városvezető van: Korodi Attila, Kereskényi Gábor és Antal Árpád. (Maszol)
ALACSONY BÉREK. Romániában a tanárok átlagosan egyharmaddal kevesebbet keresnek, mint a magánszektorban dolgozó felsőfokú végzettséggel rendelkezők – derül ki az Európai Bizottság szakosított honlapján közzétett elemzésből, amely az Eurostat adatai és az Európai Unióban dolgozó pedagógusok fizetéséről szóló legfrissebb jelentés alapján készült. Az Egyesült Királyság általános- és középiskolai tanárai, valamint Dániában, Németországban, Ausztriában és Finnországban a középiskolai tanárok is hasonló fizetést kapnak. A többi államban azonban a tanárok körülbelül egyharmaddal kevesebbet keresnek, mint a magánszektorban dolgozó hasonló végzettségűek. A legnagyobb különbséget a tanárok és a magánszektor más területén dolgozók fizetései között Romániából jelentették. Az elemzés szerint a romániai pedagógusok fizetése évi 9000 eurós (havi 750 euró, vagyis mintegy 3600 lej) szint alól indul, tehát még a 3000 lejt sem éri el havonta bruttóban. A romániai tanárokkal egy cipőben járnak még azoknak a közép- és kelet-európai országoknak az oktatói, ahol hasonlóképpen alacsony az egy főre jutó bruttó hazai termék (GDP), mint Bulgária, Csehország, Észtország, Lettország, Litvánia, Magyarország és Szlovákia. (Székelyhon)
KIFOGÁSOLT MŰSOR. A román közszolgálati televízió szilveszteri műsorában „kifigurázta a járványt” és a terjedését fékezni hivatott hatósági intézkedéseket – véli a Mentsétek meg Romániát Szövetség képviselője, Iulian Bulai. Az alsóház kulturális bizottságának elnöki tisztségét is betöltő törvényhozó állásfoglalást kér az üggyel kapcsolatban az Országos Audiovizuális Tanácstól. Szombati Facebook-bejegyzésben Bulai azt írta, miután a román kormány – szerinte elhibázott döntéssel – mintegy 40 millió eurót fizetett a magán médiaorgánumoknak, hogy tájékoztassák a lakosságot a védelmi intézkedésekről, a közpénzből finanszírozott RTV1 szilveszteri műsora „kifigurázott mindent, ami a járvánnyal kapcsolatos: a védőmaszkokat, az oltásokat, a veszélyt, a védekezést, a fizikai távolságtartást” – fogalmazott. A képviselő hozzátette, februárban, amikor elkezdődik a parlament rendes ülésszaka, „nagytakarításba” kezdenek a köztelevíziónál, s úgy véli, Doina Gradea elnök-vezérigazgatónak távoznia kell a tisztségéből. (Agerpres)