,,Székelyföld több mint ezer évig megőrizte népe egységét nyelvében és kultúrájában, és remélem, sőt, kívánom, hogy a jövőben is megbontatlan maradjon. Ez előtt kívánok szeretettel és nagyrabecsüléssel tisztelegni látogatásommal. Örülök, hogy Băsescu elnök úr velünk együtt ünnepli a magyar forradalom napját. Ez azt jelenti, Románia államfője megérti, milyen érték a román állam számára a magyar nemzet itt élő részének megmaradása és fejlődése" — Sólyom László finoman, burkoltan, de határozottan nyilatkozott Székelyföld egységének fontosságáról, jelezte: a nemzetközi jog tiltja az etnikai arányok megváltoztatását, de ehhez szükség van az itteni magyarság gazdasági, politikai és kulturális erejére is. A magyar államelnök kerülte az autonómia kifejezést, sőt, ha hinni lehet egyes forrásoknak, utolsó pillanatban kihagyta előre megírt beszédéből azt, hogy igazságosnak és támogatandónak tartja Székelyföld egységes régióvá minősítését. Nem óvatoskodott azonban Traian Băsescu, miután ,,kedveseimnek" nevezte a téren összegyűlt ünneplő tömeget, megismételte térségünkkel kapcsolatosan oly sokszor hangoztatott tézisét: ugyanakkora szabadságra, autonómiára van szüksége Székelyudvarhelynek és Sepsiszentgyörgynek, mint Caracalnak vagy Konstancának. S bár ezt kevésnek tekinthetjük, mégis fontos kijelentése: nem tud elképzelni egy olyan Romániát, amelyet felosztanak a románok, magyarok és a többi kisebbség között, hanem csak olyant, amelyben mindenki tiszteli a másikat, és amelyben minden közösségnek joga van arra, hogy saját sorsáról maga döntsön.

A zárt ajtók mögött folytatott tárgyalásokon kiderült az is, Traian Băsescu nem ért egyet az RMDSZ új, regionális felosztásról szóló elképzelésével. Erről Sólyom László számolt be a sajtónak, elmondása szerint Băsescu annak a híve, hogy ezek a régiók minél nagyobbak legyenek, de ne akkorák, mint a mostaniak. S ha egy nappal korábban a téren nem tette meg, tegnap a székelyföldi elöljárókkal folytatott megbeszélés után már nyíltan kijelentette: teljes odaadással támogatja azokat a törekvéseket, amelyek Székelyföldet önálló fejlesztési régióként képzelik el.

Ha áttörést nem is hozott a két elnök találkozója, az kiderült: más okból és másképp, de mindketten odafigyelnek térségünkre. Az autonómiát nem Sólyom László tiszte kiharcolni számunkra, és az a tény, hogy Băsescu elismerte: jogunk van saját sorsunkról dönteni, talán egy lépéssel közelebb vihet a célhoz.