A Hargita megyei községet a Bukaresti Ítélőtábla kötelezte a magyar, a székely és a község lobogójának eltávolítására. A helybéliek gyertyagyújtás és közös imádság elmondása mellett tettek eleget az ítéletben előírt kötelezettségnek. A zászlók miatt a Dan Tanasă vezette Méltóságért Európában Polgári Egyesület jelentette fel a községet az Országos Diszkriminációellenes Tanácsnál. A székelyföldi önkormányzatok ellen hasonló perek tömegét kezdeményező civil szervezet a zászlókon túl a községháza magyar nyelvű felirata, a Képes Vagyok című önkormányzati lap, valamint a község honlapja miatt is feljelentést tett – mondta el Laczkó-Albert Elemér polgármester. (Maszol)

VISSZALÉP A PEREKTŐL A FŐPOLGÁRMESTER. Nicușor Dan, a főváros Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) színeiben megválasztott főpolgármestere tegnap egy Facebook-bejegyzésben bejelentette, hogy a Főpolgármesteri Hivatal abbahagyja a pereskedést azokkal az újságírókkal és publicistákkal, akiket elődje, Gabriela Firea perelt be a hivatal nevében. A pereskedéseknek egyszerű oka volt: kritizálták Fireát, illetve a hivatal működését, s ezért egyenként 100 ezer eurós kártérítést követelt a volt főpolgármester. „Elfogadhatatlannak tartom, hogy egy közintézményt a saját jó híred védelme érdekében használj, sőt, hogy megfélemlítsd azokat, akik egy más nézőpontot fejeznek ki. Szeretném megváltoztatni ezt az attitűdöt” – írta Nicușor Dan hozzátéve, hogy a polgárokkal való közös munkát más alapokra szeretné helyezni. A bejelentés szerint tegnap nyolc pertől lépett vissza a hivatal, és további hármat is befejezettnek tekint, amelyekben már döntött a bíróság, de várják az indoklást. (G4media/Transindex)

NEM AKAR MEGVÁLNI A MANDÁTUMÁTÓL. Nem csitul a botrány az RMDSZ-ben Apjok Norbert Máramaros megyei parlamenti képviselő körül, aki úgy szerezte meg második törvényhozói mandátumát, hogy nem teljesítette az RMDSZ által megszabott feltételeket. A 31 éves politikus az RMDSZ vezetőségének tett korábbi ígéretével ellentétben, valamint a szövetség vezetőinek felszólítása dacára nem hajlandó megválni képviselői mandátumától, holott kiderült: állításával ellentétben nem rendelkezik felsőfokú végzettséggel. A szövetség tavaly szabta feltételül a felsőfokú végzettséget jelöltjei számára, Apjok Norbert pedig egy angliai e-kereskedelmi kurzus diplomáját csatolta, amelyről azt állította: neki „úgy adták el”, mint felsőfokú tanulmányt. Amikor Apjok iktatta jelöltségét, nem honosított oklevelet adott le, időközben pedig kiderült, hogy a diplomát nem is lehet honosítani. (Krónika)

SZOMBATI OKTATÁS? Bár tegnap a koronavírus-járvány miatt még csak online indult újra a tanítás a téli szünidő után, az oktatási illetékesek folyamatosan azt tárgyalják, hogy mikor lehet majd ismét megnyitni az iskolákat, hogy a diákok visszatérhessenek a padokba. Ennek kapcsán pedig egész vad ötletek is napvilágot láttak. Sorin Câmpeanu oktatási miniszter például arról beszélt, hogy ha majd a diákok visszatérnek az iskolákba, akkor ne csupán heti öt nap legyen tanítás, hanem szombaton is. A miniszter szerint mintegy 200 ezer olyan diák van, aki nem vehetett részt az online oktatásban, mivel vagy erre alkalmas eszközük, vagy internet-hozzáférésük nem volt, ezért számukra be kell pótolni az elmaradt órákat. A létező 7203 iskolából egy olyan sincs, ahol semmit se kellene bepótolni – hangsúlyozta a miniszter. (Főtér)