A legutóbbi sikeres európai polgári kezdeményezés, a Minority SafePack ritka lehetőséget nyújt a demokratikus részvétel komolyan vételére az Európai Unióban, miután számos korábbi kezdeményezés nem kapott kellő figyelmet vagy nem volt kellő hatással uniós jogszabályok alakítására – írta Carsten Berg, az úgynevezett európai polgári kezdeményezések (ECI) kampányigazgatója szerdai véleménycikkében, amely az uniós ügyekkel foglalkozó Euractiv hírportálon jelent meg.
Berg szerint az ECI, amelyet az EU a lisszaboni szerződéssel vezetett be mint uniós mechanizmust a lakossági kezdeményezésű jogszabályalkotásra, azt a reményt keltette, hogy a civil társadalmak számára végre lehetőség nyílik arra, hogy beleszólást kaphassanak az EU politikai napirendjébe. Az elvárásokkal ellentétben azonban az ECI jogi és politikai hatása minimális maradt, aminek következményeként megrendülhet a polgárok uniós intézményekbe vetett bizalma.
A kampányigazgató hangsúlyozta: az Európai Bizottságnak hamarosan intézkedéseket kell meghatároznia a Minority SafePackkel kapcsolatban, melynek célja, hogy a nemzeti, etnikai és nyelvi kisebbségvédelem bizonyos területei az európai uniós jog részét képezzék.
Véleménye szerint a Minority SafePack az első olyan polgári kezdeményezés, amely elsöprő, kétharmados többséggel elnyerte az Európai Parlament hivatalos jóváhagyását múlt decemberben, az Európai Bizottság hivatalos állásfoglalása előtt, miután számos nemzeti és regionális parlament – köztük a magyar is – a kezdeményezés mellé állt. Egyedülálló lehetőséget nyújt továbbá a bizottság számára, hogy újraalakítsa az uniós polgárokkal fenntartott kapcsolatait.
Berg azonban felhívta a figyelmet arra is, hogy a bizottság 2012 óta csaknem 80 polgári kezdeményezést regisztrált, de ezek közül csak néhány volt annyira sikeres, hogy legalább egymillió támogatót szerezzen, és „elérje a bizottság ingerküszöbét”. Továbbá – tette hozzá – voltak olyan sikeres kezdeményezések is, amelyeket az unió végrehajtó testülete teljességgel figyelmen kívül hagyott, például az állatok élveboncolása ellen vagy a magzatvédelemre irányuló kezdeményezéseket. A glifozátalapú termékek betiltására irányuló kezdeményezést a tömeges lakossági tiltakozások ellenére sem vették komolyan, továbbá az eddigi legsikeresebb kezdeményezéssel, az ivóvízhez való joggal kapcsolatban csak hét évvel a regisztrálás után fogadott el új irányelvet a testület. Kiemelte: az ECI legutóbb elfogadott reformja nem tartalmaz érdemi kötelezettségvállalást az Európai Bizottság számára, hogy foglalkozzon a sikeres kezdeményezésekre adott válaszlépések kialakításával, enélkül pedig a mechanizmus haszontalan eszközzé válhat.
„Az Európai Bizottság válaszkészségének hiánya azzal a kockázattal is jár, hogy egyre több ember fordul el az EU-tól, mert úgy érzik, hogy az intézmények nem veszik őket elég komolyan. A bizottság maga is viszonylag gyenge demokratikus legitimációra támaszkodik, hiszen nem tartozik közvetlen elszámolással a polgárok felé” – vélekedett a kampányigazgató.
