Vajon a kapitalizmusnak egészében, netán a szabad versenyes vagy esetleg az amerikai stílusú kapitalizmusnak a végét jelenti a Wall Street hagyományos működési modelljét elsöprő, immár egy hónapja tartó bankválság? — ilyen kérdéseket feszegetnek azok az amerikai elemzők, akik a pénzügyi tűzoltó-intézkedéseken túl a hosszabb távú következményeket találgatják.
Az Egyesült Államokat az 1930-as évekbeli, úgynevezett nagy depresszió óta sújtó legmélyebb pénzügyi válság egyik áldozata mindenképpen az ,,amerikai stílusú kapitalizmus" — foglalt állást a The New York Times. Amerika gazdasági hatalmát a 30-as évek óta a nagybankok testesítették meg. Washington a szabadpiaci pénzügyi rendszerek megteremtését ösztönözte világszerte. A Wall Streetet a feje tetejére állító mostani krízis azonban eltüntette a független hitelbankokat, és a kormány a krízis feltartóztatása érdekében a pénzintézetek részleges államosítása mellett döntött. Henry Paulson pénzügyminiszter hétfőn ismertette a példátlan, az első lépcsőben 250 milliárd dolláros banki részvényvásárlási program körvonalait. A banki kormánytulajdon, ha kisebbségi is, az amerikai stílusú kapitalizmus alapjait rázza meg. De nincs más választás: ahhoz, hogy meginduljon a kapitalizmus elakadt vérárama, vagyis kiolvadjon a befagyott hitelfolyósítási mechanizmus, a Bush-adminisztrációnak teljes hátraarcot kell végrehajtania. A piac mindenhatóságának elvén alapuló gazdaságpolitikát felül kell vizsgálni, ez néhány hete még elképzelhetetlen volt. Sok közgazdász azt találgatja, vajon mennyi marad a szabadpiacból az államosítások után. Egyes elemzők úgy látják, ha az első részvényvásárlások nem járnak eredménnyel, akkor az adminisztráció újabb, nagyobb részvénypakettekre teheti rá kezét. A banki államosítás az amerikai modell nemzetközi tekintélyének elolvadását jelenti. Robert Samuelson gazdasági szakíró a Newsweek hasábjain megállapította, hogy a bankválsággal együtt a modern közgazdaságtan is csődbe ment. Tarthatatlan már ugyanis az az alaptétel, hogy a szabadpiaci kapitalizmus működése irányítható, a kisebb átmeneti recessziók ellenére nem kell tartani nagy összeomlástól, mert a rendszer működése ismert: a kormány és a jegybank a megfelelő kamat-, adó- és költekezési politikával szabályozhatja a kínálatot. De kiderült, hogy a pénzügyi rendszer válságának stabilizálásához nincs elég tapasztalat, most kell kitaposni azt az ismeretlen utat, hogy mikor és mekkora kormányzati beavatkozásra van szükség. A vezető amerikai gazdasági napilap, a konzervatív The Wall Street Journal a kapitalizmus körvonalainak újragondolását emlegeti.
