Folytatjuk az elmúlt esztendő néhány fontos, lapunkban is megjelent gazdasági vonatkozású eseményének felelevenítését. A harmadik negyedévben már elég szép számban érkeztek a statisztikai adatok, a járvány első hullámának gazdasági következményeit számba vevő elemzések, na meg a válságkezelést szolgáló mentőcsomagokkal kapcsolatos bejelentések.
JÚLIUS
Újjáépítési terv. A koronavírus-járvány okozta gazdasági válság leküzdését és Románia középtávú fejlesztését szolgáló nagyszabású, több mint 100 milliárd euróra rúgó gazdaságfellendítési tervet tett közzé a kormány. Az Újjáépítjük Romániát címet viselő dokumentum egy része a járvány miatt nehéz helyzetbe került cégek és munkavállalók támogatását ismertette, ugyanakkor a Nemzeti Liberális Párt kormányának a következő tíz évre szóló infrastruktúra-fejlesztési terveit is tartalmazta. A kormány egyebek mellett 53,3 milliárd eurót fordítana a következő tíz évben arra, hogy 3400 kilométernyi autópályát építsen és 3000 kilométernyi vasútvonalat korszerűsítsen, további 7,2 milliárd eurót szánnak a tengeri és folyami kikötők, illetve a repülőterek fejlesztésére, 12,48 milliárdot a földgáz- és villamosenergia-hálózat bővítésére, 5 milliárd eurót mezőgazdasági beruházásokra, elsősorban öntözőrendszerek kiépítésére. A beruházások finanszírozása érdekében a kormány 300 millió euró induló tőkével létrehozza a Román Beruházási Alapot (FRI) és megalapítja a Nemzeti Fejlesztési Bankot (BND). A külföldi befektetők romániai megtelepedésére, a zöldmezős, illetve regionális fejlesztést eredményező beruházások támogatására 1,47 milliárd eurót irányoztak elő.
Ajándék lónak is nézik a fogát. Románia várja Magyarország részéről azt a megállapodástervezetet, amely alapján mielőbb el lehet kezdeni a tárgyalásokat a magyar gazdaságfejlesztési programról – erről Bogdan Aurescu külügyminiszter beszélt, aki szerint a megállapodásnak olyan alapvető elveket kellene tartalmaznia, mint a román hatóságok szerepe, a program átlátható és diszkriminációmentes jellege, valamint az alkalmazás összhangja a versenyre és az állami segélyre vonatkozó román és EU-s szabályozásokkal.
Gyengécske válságkezelés. A régióban Romániának van a második legkisebb gazdasági válságkezelő programja, rosszabbul már csak az oroszok állnak – derült ki a UniCredit Bank Közép- és Kelet-Európára szakosodott vezető közgazdásza, Dan Bucșa jelentéséből. Míg Oroszország a GDP-je 3,5 százalékát fordítja a járvány okozta gazdasági válság ellensúlyozására, addig Romániában ez az arány 4,8 százalék. Az elemzés szerint Magyarország a GDP-je 10,1 százalékát fordítja válságkezelésre, Csehország 23,5 százalékát, Bulgáriában pedig ez az arány 5,5 százalék.
Uniós csomag. Az uniós tagállamok vezetői elfogadták a 2021 és 2027 közötti időszakra szóló keretköltségvetést és a koronavírus-járvány által sújtott gazdaságok helyreállítását célzó pénzügyi csomagot. Eszerint a költségvetés keretösszege 1074 milliárd euró 2018-as árak mellett, a 750 milliárd eurós helyreállítási csomagból az alku értelmében 390 milliárd eurót folyósítanak vissza nem térítendő támogatások formájában az uniós gazdaságok fellendítésére, 360 milliárd eurót szánnak kedvezményes kamatozású hitelekre.
Sok pénz. Románia közel 80 milliárd euróban fog részesülni az európai alapokból – jelentette be Klaus Iohannis államelnök, rámutatva, hogy ezt az összeget kórházak, iskolák építésére, az infrastruktúra fejlesztésére, illetve a gazdaság újjáépítésére lehet felhasználni.
AUGUSZTUS
Új ötletek értékesítése. Háromszéken is könnyen elérhetőek a Valor Hungariae Zrt. szolgáltatásai. Babós Zoltán, a cég helyi megbízottja szerint az állami tulajdonú vállalat egy olyan egyedi struktúrát és az ötletgazdák érdekeit szem előtt tartó lehetőséget kínál, amely végigvezeti a feltalálókat az ötlet megszületésétől a gazdasági eredményig.
Akik nyernek a válságból. Az Amazon internetes kereskedelmi vállalat soha nem látott profitra tett szert az év második negyedében, vagyis a koronavírus-járvány alatt. A világmárkák rangsorában a cégek többsége szintén növekedett. Az Amazon bevétele mintegy 40 százalékkal, 89 milliárd dollárra nőtt, és megduplázódott a nyeresége is, a cég nettó profitja áprilistól júniusig 5,2 milliárd dollárra duzzadt. A Facebook közösségi platform, a Google és az Apple informatikai óriásvállalat is a várakozásoknál jobb eredményekről számolt be.
Apa és fia egy cégben. Bemutattuk a NextTOPO céget. A földméréssel foglalkozó vállalkozásban Kis János László és Kis Hunor Pál három éve dolgozik együtt. Utóbbi év végén megkapta a JBC által odaítélt Az év fiatal vállalkozója díjat.
Kisebb nyugdíjemelés. Az eredetileg törvénybe iktatott 40 helyett 14 százalékkal emelik a nyugdíjakat szeptember 1-től – jelentette be Ludovic Orban miniszterelnök.
mélyül a szakadék. Több nemzetközi pénzintézet becslése szerint a koronavírus-járvány tovább mélyíti a szakadékot szegények és gazdagok között. A becslések arra is alapoznak, hogy az elmúlt évszázad nagyobb járványainak mindenike növelte a vagyoni egyenlőtlenségeket.
Zuhanás. Zuhant a gazdasági teljesítmény és jelentősen csökkent a foglalkoztatottak száma a második negyedévben az Európai Unióban és az euróövezetben egyaránt a koronavírus-járvány következményeként. Az Eurostat becslése szerint április–júniusban az előző negyedévhez képest szezonális kiigazítással az euróövezetben 12,1 százalékkal, az Európai Unióban pedig 11,7 százalékkal csökkent a bruttó hazai termék (GDP).
Bajban a költségvetés. Félszáz milliárd lejjel nőtt a költségvetés hiánya a tervezetthez képest, a költségvetés kiigazításakor elérte a 90,9 milliárd lejt, ami a bruttó hazai termék (GDP) 8,6 százalékának felel meg. Florin Cîţu pénzügyminiszter szerint a hiány növekedését az okozta, hogy mintegy 20 milliárd lejjel csökkentek a bevételek és 30 milliárddal nőttek a kiadások. A pénzügyminisztérium adatai szerint az állami költségvetés végrehajtásának hét hónapra szóló adatai pedig azt mutatták, hogy július végéig összesen közel ötvenmilliárdos hiányt halmozott fel a büdzsé, ami a nemzeti össztermék 4,7 százalékát teszi ki.
SZEPTEMBER
Két ipari park. Mindenki előtt nyitva állnak a kézdivásárhelyi ipari parkok kapui – jelentette be Szöllősi Tamás. Az önkormányzati cég igazgatója szerint az 1. számú ipari parkban 15 cég igényelt helyet, ebből öt működik, a többi tevékenységének beindítása előkészületben van. A 2. számú ipari park két csarnokában egy galvanizáló és egy nyomdaipari cég működik. A két létesítményben összesen 75 új munkahely létesült, a már aláírt szerződések szerint hamarosan újabb 130 munkahely jön létre.
Brexit-tánc. Valóságos nyilatkozatháború alakult ki az európai uniós és néhány befolyásos tagállam képviselői és az unióból kilépő Egyesült Királyság vezetői között. Október végére ugyanis nyélbe kellett volna ütni az EU és a szigetország közötti szabadkereskedelmi egyezményt, ám az erről folyó egyeztetések zsákutcába jutottak, miután a britek külön jogszabályt akarnak elfogadni Észak-Írország vonatkozásában. A Brexit-megállapodást végül csak év végére véglegesítették a felek.
Top 2019. A tavalyi év mérlegszámai alapján a kamara összeállította a cégek toplistáját. A háromszéki cégek üzleti forgalma növekedett, a vállalkozások száma, nyeresége, illetve alkalmazott-létszáma azonban egyaránt csökkent.
Tavaszra ígérik. Közleményben tudatta a Prime Kapital ingatlankezelő és befektetőcsoport, hogy folytatják a sepsiszentgyörgyi Sepsi Value Centre bevásárlóközpont építését, melyet a járványhelyzetre való tekintettel az év elején leállítottak, az átadást pedig tavaszra ígérték.
