Az AP News szerint Joe Biden várhatóan bevezeti a kötelező maszkviselést a következő száz napra, hogy csökkenthető legyen az átfertőzöttség, és így jobban védve legyenek a leginkább sérülékeny csoportok, miközben a koronavírus terjedését megfékező vakcina oltása felfuthat. Biden az első száz napban 100 millió oltást kíván beadatni az amerikaiaknak. Az elnök kezdeményezni fogja, hogy az Egyesült Államok leállítsa az Egészségügyi Világszervezetből (WHO) való kilépési folyamatot.

Júliusban Donald Trump döntött úgy, hogy egyéves átmenettel kilépteti az országot a WHO-ból, amely Trump szerint nem kezelte jól a világjárványt, és Kína felé túlságosan elfogultan viselkedik. A tervek szerint az új adminisztráció elkötelezettségét a koronavírus elleni nemzetközi összefogás mellett azzal is kifejezi, hogy csütörtökön leendő orvosi tanácsadója, a kormány fő virológiai szakértője, Anthony Fauci beszédet mond a szervezet előtt a WHO működésének javasolt reformjáról.

Joe Biden elnöki rendelettel visszalépteti a párizsi klímaegyezménybe is az Egyesült Államokat, teljesítve ezzel egyik kampányígéretét. Az egyezményből a tavalyi elnökválasztás másnapján, november 4-én léptek ki az amerikaiak. Az újdonsült elnök várhatóan visszavonja a Keystone XL gázolajvezeték elnöki engedélyét is.

A bevándorlás területén is gyökeres változásokat tervez Biden: már az első nap eltörli Trump 2017 januárjában hozott döntését, amely megtiltotta az Egyesült Államokba való utazást hét muszlim országból. A legfelsőbb bíróság 2018-ban helybenhagyta Trump döntését. Az új adminisztráció azt ígéri, hogy javítja a látogatók átvilágítását a külföldi kormányokkal való információmegosztás erősítésén keresztül. Ugyancsak az egyik első Biden-intézkedések között lesz, hogy véget vessen a Trump elnök által 2018 februárjában kihirdetett nemzeti veszélyhelyzetnek az országhatárokon, amely több milliárd dolláros határfalépítést tett lehetővé egyes mexikói határszakaszokon. Biden a további falépítést is megállítja, és megvizsgálja a fal finanszírozását is. A legfelsőbb bíróság február végén dönt arról, hogy törvényesen járt-e el a védelmi minisztérium, amikor a határfal építésére a drog elleni harcra és katonai létesítményekre szánt forrásokat használt fel. Biden felélesztené az úgynevezett DACA-programot is, amely a bevándorló gyermekeket védte a deportálástól 2012-es bevezetése óta, ám 2017-ben Trump hatályon kívül helyezte. Várhatóan Biden kezdeményezni fogja, hogy a DACA-ban részesülők állandó jogi státuszt kapjanak, illetve az állampolgársághoz való hozzáférést is, ez jelenleg 700 ezer embert érintene.

Joe Biden ugyancsak az első napján visszavonja elődje egyik első rendelkezését, amelyben nagyjából 11 millió illegálisan az Egyesült Államokban tartózkodó bevándorló deportálását prioritásként jelölte meg. Biden azt is kezdeményezi, hogy ezek az illegális bevándorlók legyenek a tízévente esedékes népszámlálásban is feltüntetve, így a 2020-as eredményekben is. Ez azért is fontos, mert a népszámlálási adatok alapján módosítják a kongresszusi képviselői helyek számát, az egyes államok elektori szavazatainak számát, valamint szövetségi költések megoszlását is.

A járványhelyzet miatt a diákhitelek visszafizetésére vonatkozó moratórium meghosszabbítását is kezdeményezi Joe Biden legalább szeptember végéig, ez eredetileg január végén járt volna le. A kilakoltatási és végrehajtási moratóriumot is meghosszabbítja az elnök legalább március 31-ig a járványhelyzetre hivatkozva. A szövetségi moratórium lehetővé teszi, hogy azok is az otthonukban maradjanak, akik nem tudják fizetni lakáshitelüket a járványhelyzet miatt. A statisztikai hivatal szerint a saját tulajdonnal rendelkezők 12 százaléka nem tud fizetni, míg a bérlők 19 százaléka van elmaradásban a pandémia okozta gazdasági nehézségek miatt.