Kovászna megye művelődési központja a virtuális térben közvetített ünnepi műsorral tisztelgett a magyar kultúra napja előtt pénteken, az intézmény Facebook-oldalán egyebek mellett Gazda Klára díjazása és a róla készült, közel félórás portréfilm is követhető volt. „Nem csak azért köszöntjük, mert életműve nagyon szerteágazó Erdélyben és a Kárpát-medencében, hanem azért is, mert sok-sok generációt tanított erre a pótolhatatlan tudományra is” – fogalmazott köszöntésében Tamás Sándor. A magyar kultúra napján olyan személyeket köszöntenek Háromszéken és próbálnak elismerésben részesíteni, akik Háromszékért, de tágabb értelemben Erdélyért és a Kárpát-medencéért is dolgoztak - mondta.

Gazda Klára elmondta, nagyon büszke, hogy éppen a kultúra napján kapta meg az elismerést, meglepetéssel és meghatottsággal fogadta azt, s megjegyezte: büszke arra, hogy a magyar kultúrában nőhetett fel, azzal van közvetlen kapcsolatban.

Gazda Klára, aki „több mint fél évszázadon keresztül hittel, odaadással és alázattal szolgálta Háromszék kultúráját”, 1944. szeptember 4-én született Zalánban. A középiskolát Sepsiszentgyörgyön végezte, majd 1967-ben Kolozsváron, a Babeș-Bolyai Tudományegyetem bölcsészkarán szerzett magyar nyelv- és irodalom szakos tanári oklevelet. Általános iskolai tanári képesítését mindössze egy évig hasznosíthatta Csíkcsicsóban, mielőtt a Székely Nemzeti Múzeum akkori igazgatója, Székely Zoltán hazahívta a megyei múzeum keretében meghirdetett etnográfus állásra – taglalta laudációjában Kinda István néprajzkutató. Kitartó munkája eredményeként 1976-ban néprajzi doktori disszertációját védte a budapesti Eötvös Lóránd Tudományegyetemen. Több mint két évtizeden át a Székely Nemzeti Múzeum néprajzi gyűjteményét gyarapította, rendezte, tudományos igényű feldolgozását végezte és irányította. Emellett örök érvényű eredményeket ért el a tárgyi kultúra – jelesül a székely népviselet – kutatása és a letűnő korok gyermekvilágának népi játékokon keresztül történő rekonstruálásra terén. Az 1989-es események után alapítója volt a Kriza János Néprajzi Társaságnak, 1991 és 1998 között pedig a Babeș–Bolyai Tudományegyetem magyar nyelv és kultúra tanszékének egyetemi adjunktusaként - 1998 és 2008 között egyetemi docens - tevékenykedett, s mint az a róla készült portréfilmben is elhangzott, erdélyi magyar néprajzot, gazdálkodást, népviseletet, díszítőművészetet tanított, muzeológiai és terepgyakorlatokat vezetett. Eme időszak kapcsán Gazda Klára úgy fogalmazott, „az egyetemi képzés arra kötelezi az embert, hogy a lehetőségeihez és a tehetségéhez mérten a maximumot próbálja megvalósítani”. Kinda István egyebek mellett megjegyzi, a tárgyi kultúra oktatójaként Gazda Klárának „szerepe volt abban, hogy a kolozsvári néprajzi tanszék a Kárpát-medencei magyar néprajztudomány legszínvonalasabb tudományos műhelyévé nőtte ki magát”.

Gazda Klára szakmai tevékenységét számos díjjal és elismeréssel jutalmazták az évek során, 2019-ben a Magyar Érdemrend lovagkeresztje után épp az alapítóként elindított Kriza János Néprajzi Társaság Életműdíját vehette át. Nyugdíjazása óta ismét a megyeszékhelyen él és folyamatosan alkot. „Abban hittem, hogy feladatunk van, hogy amit kaptunk a Jóistentől, azzal kötelesek vagyunk elszámolni valahogyan. De abban hiszek, hogy amit jó indulattal, hittel és szeretettel próbálunk megvalósítani, annak értéke van” - fogalmazott a róla készült portréfilm zárásaként.