Az Írisz Ház munkatársai két fordulópontot neveztek meg a járvány kezdete óta: egyik, amikor a szükségállapot kihirdetésekor be kellett zárniuk, a másik, amikor kinyithattak és újra fogadhatták a sérült fiatalokat. Zsurzsa Zsuzsa csoportvezető azt mondta, attól tartott, hogy a kötelező maszkviselés és távolságtartás eltávolítja őket egymástól, mert ha ők betartják a szabályokat és nem ölelik meg a fiatalokat, holott sokuknak ez nagyon fontos, akkor ők azt gondolják, hogy lélekben is eltávolodtak tőlük. Szerencsére ezen túl tudtak lépni, a fogyatékkal élők megértették a helyzetet, és hálásak voltak, hogy továbbra is tudnak értük olyan dolgokat tenni, amelyek fontosak – mondotta.
 

A kertészettől a zeneoktatásig

Mocanu Erika, a kézműves csoport vezetője szerint a szülők bizalma sokat jelentett, mert kezdetben ugyan csak néhány fiatal ment vissza a karantén után, de amikor látták, hogy ott biztonságban vannak, egyre többen kezdték engedni a gyermeküket. A csoportvezető bevallotta: amíg a virtuális térben kellett tartani a kézműves-foglalkozásokat, sok nehézséggel küzdött, azt gondolta, nem tud helytállni, de a kollégákkal kölcsönösen motiválták egymást, és ez idő alatt saját énje egy újabb oldalát ismerhette meg.

Az online oktatás Pataki Zelma zeneoktatónak sem ment könnyen kezdetben, szerinte a távoktatás minden körülmények között nehéz diáknak, tanárnak egyaránt, de fogyatékkal élő fiatalokkal még nehezebb. Nem volt egyszerű mindennap odaülni a számítógép elé és negyvenöt perc alatt átadni olyan dolgokat, amelyeket a másik oldalon is ily módon kell fogadniuk, magukba szívniuk – mondotta. Mégis úgy gondolja, eredményes volt, kollégáival együtt mindent megtettek azért, hogy tudásuk szerint ebben a helyzetben is eleget tegyenek a vállalt feladatoknak. Pataki Zelma is úgy érezte, az újrakezdés legalább olyan nehéz volt, mint a bezárás, mert meg kellett szokni a maszkviselést, a távolságtartást, de lassan az életük részévé vált, sőt, időnként a ruházatukhoz igazították, hogy milyen maszkot viseljenek, ezzel is érzékeltetve, túl tudják tenni magukat a korlátozásokon, a munka fontosabb volt, mint ez a kényelmetlenség. A 2020-as esztendő nem volt könnyű, mindent beleadott, hogy az adott helyzetben is jól teljesítsen, s bár fiatal és egyedülálló, elfáradt – mondotta.

A kollégák közötti együttműködés egyik legnagyobb eredményének tartja Henter József, a sepsikőröspataki Írisz-kertészet munkatársa, hogy a járvány miatti korlátozások ellenére meg tudták menteni a kertészetet, amelyet a fogyatékkal élő fiatalokkal több éve fenntartanak. Legnagyobb elégtétel számára, hogy nem kellett leállni, folyamatos volt a munka, az Írisz Ház munkatársai szerre kimentek oda és együtt dolgoztak, hogy a létesítmény ne omoljon össze a vírus miatt – mondta.

Aida Rață szociális asszisztens szerint a 2020-as esztendő kihívás volt számukra, tele sikerekkel és kudarcokkal, de büszke az egész munkaközösségre, mert úgy érzi, együtt jól teljesítettek. Korábban nem dolgozott felnőtt fogyatékkal élők körében, számított rá, hogy ez nem könnyű feladat, úgy tartja, kihívások nélkül nem érdemes élni. Elmondta, sok mosolyt és szeretetet kapott a fiataloktól, ez adott erőt neki mindennap a továbblépésre.

Torma Vera, a Diakónia Keresztyén Alapítvány gyermekjóléti és családsegítő szolgálatának irányítója Apor Zsuzsával együtt folytatta a korábbi segítő programokat, amelyek az esztendő végére úgy megsokasodtak, hogy szinte minden napra jutott egy új ötlet. Egy évvel korábban arra kérték a gyermekeket, látogassák meg az idős személyeket, beszélgessenek velük, és mert a járvány miatt aztán éppen ezt kellett elkerülni, másik módját választották a gyermekek és idősek közötti kapcsolat megerősítésének: Csomagold versbe a szeretetet elnevezéssel indítottak akciót, amelybe Háromszéken kívül más megyékből – többek között Böjte atya egyik otthonából – is bekapcsolódtak a gyermekek. Filmfelvételre rögzítették az általuk választott versüzenetet, és azt küldték el ajándékként.

Szintén a gyermekek bevonásával valósítják meg – a Principesa Margareta Alapítvánnyal együttműködve – azt a programot, amelynek a kedvezményezettjei idős személyek, esetenként változik ennek módja, van, aki mesét olvas, van, aki angol nyelvet tanít – ismertette Torma Vera. Karácsonykor hat településen 244 csomagot osztottak ki, és decemberben elindult a több évvel ezelőtt kezdeményezett Fakanál körbejár segélyakció, melyben a személyes találkozás helyett a támogatást egy vacsora árának a befizetésével lehet megtenni.

A családsegítő szolgálat nyáron élelmiszerekkel, tisztálkodási szerekkel, védőmaszkkal, tanszercsomaggal, tanulmányi felzárkóztatást segítő programmal támogatta azokat a mélyszegénységben élő családokat, amelyeknek gyermekei részt vesznek a Diakónia délutáni oktatási programjában, szeptemberben pedig a szolgálat kezdeményezésére tartották meg azt az önkéntestalálkozót, amelynek célja offline mentorhálózat létrehozása annak érdekében, hogy szociálisan hátrányos helyzetű, de álmokkal, tervekkel rendelkező tehetséges háromszéki gyermekeket segítsen.  

Nem csak a foglalkozásokat, programokat volt nehéz megtartani, megszervezni, a konyhán sem volt könnyű helytállni. Gász Judit szakácsnő elmondta, bár nagyon gazdaságosan kellett főzni, mégis nagy elégtétel volt számára, hogy sokszor a semmiből is meleg ebédet tudtak varázsolni naponta száz ember asztalára.

Az Írisz Ház munkatársai közül többen nem vettek részt a beszélgetésen, illetve jelen voltak, de nem kívántak személyesen hozzászólni, az ő nevüket is rögzítettük: Laczkó Emília, Kónya Emese, Demeter Bettina, Józsa Ibolya, Dészpa Ida, Szakács Lajos, Andrea Nița, Joós Csilla.
 

Sikeres a munkaközvetítő

Az Ergon-iroda (Speciális Munkaerő-közvetítő, Információs és Tanácsadó Központ Fogyatékkal Élő és Megváltozott Munkaképességű Személyeknek) tizennégy fogyatékkal élőt tudott elhelyezni ebben a rendkívüli helyzetben – ismertette Antal Orsolya irodavezető. Egyesek gyárban dolgoznak, mások a takarítócsoportban, többen a Bertis üzletlánc egységeinél, utóbbi okán a cég tulajdonosának, Berszány Tibornak Az év esélyteremtő vállalata díjat adta a Diakónia.

Deák Attila Csongor, az Ergon munkatársa elmondta, azért tartja sikeresnek esetükben a 2020-as esztendőt, mert amit év elején a svájci HEKS/EPER Alapítvány támogatásával működő programban vállaltak, azt meg tudták valósítani, annak ellenére, hogy a cégeknél nagyon visszaesett az igény az alkalmazásra.

2020-ban a CIVEK (Civilek Háromszékért Szövetség) pályázatán a tizenöt pályázó közül a Diakónia Keresztyén Alapítvány nyerte el Az év civil szervezete díjat az Ergon-iroda programja révén. Antal Orsolya azt mondta, a közbenjárásukkal történő minden egyes alkalmazás elégtétel számukra, de a díj is erőt ad nekik, hogy folytassák ezt a munkát.

A sepsiszentgyörgyi Diakónia nem csak a munkaerő-közvetítő iroda tevékenysége révén kívánja érzékenyíteni a társadalmat a fogyatékkal élők iránt, hanem megszólítja az erdélyi református gyülekezeteket és a mellettük működő civil szervezeteket, járuljanak hozzá a fogyatékkal élők elfogadásához, az irántuk tanúsított érzékenység növeléséhez. Ennek érdekében 2015-ben hirdetett első alkalommal pályázatot a közösségek fizikai, szellemi és lelki akadálymentesítését segítő program részeként, amelyet a svájci HEKS és a Diakonia Austria segélyszervezet támogatott. A pályázat címe: Vajon az ember van a templomért vagy a templom az emberért?, és eddig két ciklus (2015–2017 és 2018–2020) zárult le. Jelenleg a Diakónia megbízásából Roth Levente sepsibodoki református lelkipásztor a gyülekezeti szolgálat mellett, részmunkaidőben készíti elő a következő hároméves időszakra érvényes pályázatot.
 

Mindenki megérdemelne egy díjat

Mindannak ellenére, hogy a 2020-as esztendő tele volt félelemmel és feszültséggel, nehézséggel, büszke a munkatársaira, mert nagyon sok mindent sikerült megszervezni a virtuális térben, illetve a személyes jelenléttel tartott tevékenységeken – mondja Olcsvári Tünde, az Írisz Ház vezetője. Fontosnak tartja, hogy minden munkatársa komolyan vette a helyzet súlyosságát, legtöbbször közösen döntöttek arról, hogyan tovább, és sikerült hatékonyan dolgozniuk. Örvendtek annak, hogy a karantén után újból kinyithattak és fogadhatták a fiatalokat, a szülők és a fogyatékkal élők is megértették, hogy szeretettel várják őket, azonban be kell tartani az óvintézkedéseket, ami kezdetben szokatlan volt, de idővel visszatért a humor, a családias hangulat az Írisz Házba – mondta Olcsvári Tünde.

A sepsiszentgyörgyi Diakónia két, évente megrendezett tehetséggondozó programnak is kezdeményezője. Tavaly kilencedik alkalommal tartottak zenei fesztivált fogyatékkal élők számára, amelyet ezúttal a virtuális térben lehetett megszervezni, a rendezésbe bekapcsolódott a szintén a Diakónia kezdeményezésére létrejött United by Music Alapítvány is, decemberben pedig tizedik alkalommal osztotta ki az alapítvány az értelmi fogyatékkal élők számára létrehozott Outsider Art képzőművészeti verseny díjait, és a fogyatékkal élők világnapjára való tekintettel ugyanakkor online konferenciát is tartottak munkavállalás témakörben Esély címmel.

Makkai Péter árkosi református lelkészt, a sepsiszentgyörgyi Diakónia fogyatékkal élőkért munkálkodó ágazatának vezetőjét, az Írisz Ház alapítóját is arra kértük, értékelje tevékenységüket. Azt mondta, minden kollégájuk megérdemelné Az év munkatársa díjat, amelyet évente szoktak odaítélni november utolsó vasárnapján az erdélyi Diakónia Keresztyén Egyesület napján, de ezúttal az erdélyi munkatársak találkozója és a díjátadás is elmaradt. Szerinte ez a kitüntetés mindenkinek járna, hisz mindannyian kitartottak, nem fordítottak hátat a nehézségeknek, egymást bátorítva végezték a szolgálatot.

Makkai tiszteletes keserűséggel jegyezte meg, hogy a járvány kezdete óta ebben a nagyon kusza világban sok intézményvezető és politikus nyilatkozott arról, milyen nagy harcot vívnak az egészségügyiek és a szociális ágazatban dolgozók, ki kellene tüntetni őket, még törvény is született a járvány­ügyi veszélyességi pótlékról, ami a szociális dolgozóknak is járt volna, de mindez csak ígéret maradt. Sokkal fontosabbnak tartották a választást, mint hogy ezt megtették volna – sérelmezte a lelkipásztor. Anyagilag nagyon nehéz évet zártak, éppen ezért nagy teljesítménynek tartja, hogy nem adósodtak el, nem mentek tönkre, nem zártak be. Nem feltétlenül siker, de kegyelem mindenképpen, hogy még itt vagyunk, működünk – hangsúlyozta Makkai Péter.