Három megyét érintő programra nyert támogatást a Kovászna Megyei Tanfelügyelőség a Norvég Alap helyi fejlesztési programokat finanszírozó pályázatán, amelynek célja az iskolaelhagyás megelőzése a hátrányos helyzetű közösségekben és a sajátos nevelési igényű gyermekek társadalmi beilleszkedésének elősegítése.
A közel másfél millió euró (több mint 7 millió lej) értékű, hároméves program Kovászna, Hargita és Vrancea megye négy-négy iskolájában összesen 848 diákot, 150 pedagógust és 500 szülőt érint – ismertette Marcela Ștefu programvezető. Háromszéken a kézdiszentléleki Apor István Általános Iskola, a bardoci Benkő József Általános Iskola, a zágonbárkányi Andrei Șaguna Általános Iskola és a bodzafordulói Mihail Sadoveanu Általános Iskola vesz részt a Gyere iskolába, változtass a sorsodon! elnevezésű programban, ahol azokat a diákokat vonják be a tevékenységekbe, akiknél nagyobb a kockázata az iskolalehagyásnak. Az érintett közösségekben a szülőkben is tudatosítani kívánják a tanulás fontosságát, számukra tanácsadói szolgáltatásokat biztosítanak, a célcsoporttal foglalkozó pedagógusok pedig képzésen vesznek részt.
A program partnerei: a Hargita és Vrancea megyei tanfelügyelőség, a megyei rendőrség, a megyei erőforrás és nevelési tanácsadó központ, a brassói Transilvania Egyetem és a norvég Newschool.
Lapunk érdeklődésére Kiss Imre megyei főtanfelügyelő elmondta, sok esetben nem a gyermek tehet arról, hogy hosszabb időre kimarad az iskolából, mert főként a kisebbeket a szülők viszik magukkal, amikor külföldi munkára mennek, és amikor hazatérnek már olyan sok hiányzása van a gyermeknek, hogy nem lehet lezárni, évismétlőre marad. Ha ez többször előfordul és az érintett diák három évvel meghaladja azt a korosztályt, ahová be kellene írni, nappali tagozatra már nem lehet beiskolázni.
A főtanfelügyelő szerint az iskolaelhagyás szám szerinti nyilvántartása bonyolult, mert az iskolák nem egyformán értelmezik ezt a jelenséget, van, ahol a hiányzások miatti évismétlést is ebbe a kategóriába sorolják, máshol csak azt számítják, ha egy diák végképp kilép a rendszerből. Utóbbi általában nyolcadik osztály után történik meg, amikor a tanuló nem folytatja tanulmányait – mondta Kiss Imre. A megyei tanfelügyelőség az iskolákkal és a helyi önkormányzatokkal közösen követi, hogy egyes esetekben mi a hiányzás, illetve a lemorzsolódás oka, de teljesen megfékezni a jelenséget mindeddig nem sikerült.
