Alig néhány nappal azt követően, hogy 2020. március 22-én koronavírus-fertőzést mutattak ki a sepsiszentgyörgyi Dr. Fogolyán Kristóf Megyei Sürgősségi Kórház egyik alkalmazottjánál, az intenzív osztályon egy páciens tesztje bizonyult pozitívnak. Az osztály karanténba került, és attól a pillanattól megváltozott szinte minden itt is, miként az egész intézményben. 2020-ban 971 nagyon súlyos beteget részesítettek intenzív terápiában, közülük minden negyedik COVID-19 vírussal fertőzött volt. Az ismeretlen betegséggel való küzdelemről, az intenzív terápia mibenlétéről az osztály orvosai beszéltek a megyei kórház osztályait bemutató sorozat legutóbbi tájékoztatóján.
Az intenzív terápia abban különbözik minden más szakágtól, hogy nem egyetlen szervre, szervrendszerre korlátozódik a beteg ellátása. Itt nagyon összetett terápiáról van szó, mivel a legtöbb páciens több szervi elégtelenséggel érkezik az osztályra – hangsúlyozta dr. Buzsi Janka osztályvezető. Az aneszteziológus és intenzív terápiás szakorvos elmondta, a kritikus betegek kezelése komplex folyamat, csapatmunkát igényel, az orvos mellett a szakápolók, segédápolók munkája is nagyon fontos, mert ez a súlyos állapot legtöbbször légzéselégtelenséggel jár, támogatni kell a légzést, miközben az életfunkciókat is fenn kell tartani.
A kritikus állapotban lévő betegek ellátásán kívül az osztály orvosai biztosítanak érzéstelenítést, altatást a különböző sebészeti beavatkozások, traumák esetén, és a kórház transzfúziós részlegének orvosi feladatait is ellátják.
Az osztály megszokott rendje teljesen megváltozott azon a napon, amikor egy 49 éves, veseelégtelenséggel és izomfájdalommal beutalt női páciensükről néhány nap múlva kiderült, hogy koronavírussal fertőzött. Három napra lezárták az osztályt, minden alkalmazottat és beteget teszteltek, majd egynapos teljes fertőtlenítés után el kezdték megszervezni a fertőzött betegek fogadását.
A koronavírus-fertőzés teljesen ismeretlen volt mindannyiuk számára, és meglepte őket, hogy míg korábban más betegségeknél azt tapasztalták, hogy a súlyos hipoxia, vagyis oxigénhiány összeegyeztethetetlen az élettel, a COVID-19 vírussal fertőzött páciensek akkor is tudatuknál vannak, lehet velük beszélgetni, amikor extrém oxigénhiányt mérnek náluk. Ezért is nehéz eldönteni, mikor van szükség gépi lélegeztetésre. Erre vonatkozóan nincs egységes protokoll – hangsúlyozta az osztályvezető. A légzés segítése történhet noninvazív és invazív módon, végső esetben intubálják a pácienst, amit mélyaltatásban végeznek. A szakorvos szerint ennek az eljárásnak az egyik legnehezebb része, hogy a beteg megértse, miért kell mélykómába helyezni, felkészíteni őt arra, hogy el fogja veszíteni az öntudatát és egy gép veszi át a lélegeztetést a tüdő helyett. Kihívás ilyen betegeket ápolni, mert összetett a kezelésük, egyszerre kell gépi lélegeztetést biztosítani, táplálni és a normál életfunkciókat is fenntartani – mondotta.
Tavaly az intenzív terápián kezelt 971 beteg 25 százaléka volt koronavírussal fertőzött, akiknek 42 százaléka esetében használták a gépi lélegeztetés invazív formáját. Míg korábbi években az intenzív osztályon kezeltek körében 25–30 százalékos volt az elhalálozás, tavaly 36,7-re emelkedett, ezen belül a COVID-19 vírussal fertőzöttek 45 százalékát veszítették el. A pozitív teszteredményű elhunytak közül egy 29 éves férfi volt a legfiatalabb, a legidősebb pedig egy 88 éves páciens. A leghosszabban tartó intubálási időszak harminchárom napot tartott, a fertőzöttek átlagos bentfekvési ideje tizennégy és harminc nap között változott. A hosszan tartó kezelés megnehezítette az osztály munkáját, mert egyszerre több beteget kellett ellátni – szögezte le dr. Buzsi Janka. Az osztályvezető elmondta, legtöbb páciensnél egy általános gyulladás lépett fel a szervezetben, ami az immunrendszer túlreagálásának tudható be a vírus jelenlétében, és ez a túlzott gyulladás a szervek elégtelenségéhez vezet, legutolsó sorban a teljes szervezet összeomlását eredményezi. Sok páciens végső stádiumban kerül az intenzív osztályra, gyakran emberileg nincs mit tenni – mondotta.
A legösszetettebb feladatkör
Tavasszal a megyei kórház kizárólag COVID-kórházként működött, amikor újraindult a más betegségek kezelését is lehetővé tevő üzemmód, az intenzív terápiás osztálynak is lépnie kellett. Májustól úgy működnek, mintha két külön intenzív osztály lenne, egyiken a koronavírussal fertőzötteket, a másikon a más patológiákkal beutaltakat látják el.
Az osztály nyolc orvosa (egyikük jelenleg gyermeknevelési szabadságát tölti) és a más szakokról átirányítottakkal együtt számított huszonöt asszisztense mindennapi beosztása nem egyszerű feladat, a védőfelszerelés nehezíti a munkát, de a felszereltségben nincs hiány. Tavaly a különböző programok, támogatók segítségével nyolcról tizennégyre emelkedett a lélegeztetőgépek száma, jelenleg a két szinten működő intenzív osztály húsz ágyából tizennégyhez csatlakoztatható lélegeztetőgép.
A dr. Buzsi Janka (osztályvezető), dr. Anca Octavian-Alexandru, dr. Blényesi Olga, dr. Egyed Andrea, dr. Cătălin Costache, dr. Jakab Emese Enikő, dr. Kotró-Kosztándi Kinga és dr. Zöldi Márta Melinda orvoscsapat, valamint az asszisztensek, ápolók és az intenzív terápiás osztály minden alkalmazottja naponta járul hozzá életek megmentéséhez. Tevékenységükről András-Nagy Róbert kórházmenedzser azt mondta, olykor szinte a lehetetlent próbálják meg, illetve viszik véghez, ezt szeretnék segíteni azáltal, hogy két aneszteziológus és intenzív terápiás szakorvos számára hirdettek állást, de a sürgősségre nemrég alkalmazott öt orvost is bevonják a súlyos esetek ellátásába.
A kritikus betegek kezelése, az anesztézia, a súlyosabb műtétek utáni felügyelet és a kórház transzfúziós központjában végzett tevékenység a legösszetettebb feladatkör, amely speciális szaktudást igényel. Jó lenne, ha a fiatal orvosok körében a jelenleginél népszerűbb lenne ez a szakterület, mert amint a koronavírus járvány is mutatja, ismeretlen betegségekre lehet számítani, amelyek egyszerre több területét támadják meg a szervezetnek. Ilyen esetekben jó, ha az érintett beteget olyanok kezelik, akiknek több tudásuk és eszközük van a súlyos állapot enyhítéséhez, az életmentéshez.
