Magyar vonatkozású emlékműveket koszorúzott, a székelyföldi magyarság problémáiról tájékozódott, és a székelyföldi kultúra értékeivel ismerkedett szombaton és vasárnap Sólyom László köztársasági elnök.
Háromszéki körútja után Sólyom László visszatért Hargita megyébe. Csíkszentmártonban a helyi gyermekotthon vendége volt, ugyanitt a Csibész Alapítvány által működtetett leányanyaotthonba látogatott, és megtekintette az itt rövidesen megnyíló Korai Fejlesztő Központot is. A szombati program fénypontja a csíkszeredai művelődési házban az erdélyi magyar hivatásos néptáncegyüttesek gálaelőadása volt. A Háromszék Táncegyüttes, a Maros Művészegyüttes, a székelykeresztúri Pipacsok néptáncegyüttes, a Nagyvárad Néptáncegyüttes és a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes színvonalas produkciói után felszólították az elnököt a színpadra, ahol fel is öltötte a szervezők ajándékát, egy székely mellényt. Sólyom László szombat este Gyergyószentmiklósra érkezett, ahol vacsorán vett részt a környező települések polgármestereivel, vasárnap reggel megtekintette a gyergyószentmiklósi örmény templomot, a főtéri Szent Miklós-szobrot. A magyar nemzet egységet alkot, azonos a nyelve, a történelme, az öntudata és a jövője — mondta vasárnap Madéfalván Sólyom László köztársasági elnök. Az államfő elhelyezte koszorúját a madéfalvi veszedelem idején, 1764-ben lemészárolt székelyeknek, a Mária Terézia uralkodása alatt a császári-királyi katonaság által elkövetett vérontás áldozatainak állított emlékműnél. A székely nép mindig szabadságszerető volt, a székelyek soha nem voltak szolgák, szabadságukat vérük árán is megvédték. A román állam tekintse értéknek, hogy területén egy magyar világ létezik, ne akarják azt fellazítani — hangsúlyozta az elnök, kifejezve reményét, hogy Székelyföld megőrzi megbonthatatlan egységét. A magyarság egészét a sokféleség jellemzi, Székelyföldnek sajátosak a gondjai, mint ahogyan más és más gondokkal küszködik a kárpátaljai, a bácskai vagy a bánáti magyarság is — folytatta gondolatmenetét Sólyom László, leszögezve: kevés nép van a világban, amely ennyire szétszórtan él a világban, és mégis ennyire egy a nyelve. Hangsúlyozta: azért utazott Erdélybe, hogy tanúságot tegyen a magyar nép egységéről. A magyar nemzet egységet alkot, ,,azonos a nyelve, történelme, öntudata, és azonos a jövője is" — hangoztatta. Otthon is belátják, hogy Erdély ,,nem egy néprajzi múzeum, nem egy skanzen", itt van egy élő, hatalmas nemzetrész — mondta Sólyom László köztársasági elnök. Gyimesközéplokon ebéden vett részt a Moldvai Csángó Magyarok Szövetségének vezetőivel és a polgármesterrel, majd felkereste Gyimesfelsőlokon az Árpád-házi Szent Erzsébet Líceumot, ahol gyimesi és moldvai csángó gyerekekkel találkozott, Gyimesbükkön a helyi csángómagyar gyerekekkel és szüleikkel beszélgetett.
