Steffen Seibert kormányszóvivő tájékoztatóján elmondta, hogy a berlini vezetés elítéli „az orosz biztonsági szervek kemény és teljességgel aránytalan fellépését a békés tüntetőkkel szemben”. A több mint száz városban utcára vonuló békés orosz polgárok elleni erőszak elfogadhatatlan. A tüntetők a hazájuk alkotmányában és az emberi jogokról szóló nemzetközi szerződésekben is rögzített jogaikkal éltek, ezért a német kormány már nemcsak Alekszej Navalnij, hanem a támogatására szervezett demonstrációkon őrizetbe vett tüntetők azonnali szabadon bocsátását is sürgeti – tette hozzá a szóvivő. A békés tüntetők elleni hatósági fellépés „sajnos újabb példa a másként gondolkodók iránti rendkívül problematikus” viszonyulásra Oroszországban – mondta Steffen Seibert.

Angela Merkel kancellár és kormánya mellett számos további német vezető politikus is élesen bírálta az orosz biztonsági szervek fellépését. Manfred Weber, az Európai Néppárt (EPP) európai parlamenti (EP-) frakcióvezetője azt mondta, hogy az Európai Uniónak arra a pontra kell összpontosítania, amely „igazán fáj a Putyin-rendszernek, ez pedig a pénz”. Ezért meg kell állítani a külföldről az orosz elnök, Vlagyimir Putyin követői felé irányuló pénzmozgásokat, és továbbra is napirenden kell tartani az Északi Áramlat-2 földgázvezeték kivitelezésének leállítását.

Ezzel kapcsolatban Steffen Seibert azt mondta, hogy a kormány tudomásul veszi az EP álláspontját az orosz földgázt az EU-ba szállító Északi Áramlat vezetékhálózat bővítéséről. Ugyanakkor a kormány álláspontja nem változott, továbbra is azt képviseli, hogy a beruházás megvalósulhat, és azt is képviseli, hogy „nincs közvetlen kapcsolat a Navalnij-ügy és az Északi Áramlat-2-projekt között”.

Norbert Röttgen, a szövetségi parlament (Bundestag) külügyi bizottságának elnöke azt mondta az oroszországi folyamatokról, hogy „hozzátartozik a Putyin-rendszerhez a korrupció, amely nagyon keveseket mérhetetlenül gazdaggá, és nagyon sokakat szegénnyé tesz Oroszországban, Navalnij pedig ezt a rendszert leplezi le”.

Engedjék szabadon Navalnijt

Josep Borrell az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője az európai uniós országok külügyminisztereinek egynapos brüsszeli találkozója után elmondta, hogy február elejére tervezett moszkvai látogatása során megbeszélést folytat majd Szergej Lavrov orosz külügyminiszterrel. A találkozás lehetőséget biztosít az EU és Oroszország közötti kapcsolatok és a legsürgetőbb globális kihívások áttekintésére, illetve olyan kérdések megvitatására is, mint például az emberi jogok helyzete.

Kérdésre válaszolva közölte, látogatásának célja, hogy a moszkvai illetékesekkel folytasson megbeszélést, Alekszej Navalnij, a letartóztatott ellenzéki politikus meglátogatása nem szerepel a programban. Noha teljesen elfogadhatatlannak tekintik és elítélik az aktivista támogatására a hét végén tartott oroszországi tüntetések résztvevőinek tömeges előállítását és a rendőri brutalitást, szankciók vagy válaszlépések megtételére vonatkozó javaslat nincs az Külügyi Tanács asztalán – mondta.

Az unió azonban kész válaszlépések megtételére, amennyiben ezt a körülmények megkövetelik. A Tanács minden lépése politikai megfontolásokon alapszik – tette hozzá. „Felszólítjuk Oroszországot, hogy engedje szabadon Navalnijt és az őrizetbe vetteket” – fogalmazott.

Sajtójelentések szerint a több mint 110 – mintegy 60 orosz és 50 külföldi – városra kiterjedő szombati megmozdulásokon a hatósági tilalom ellenére több tízezren vettek részt. A hatóságok háromezernél is több tüntetőt állítottak elő. A tiltakozásokat azt követően hirdették meg aktivisták, hogy január 17-én egy moszkvai repülőtéren őrizetbe vették a berlini gyógykezelésről hazatérő Alekszej Navalnijt, arra hivatkozva, hogy megszegte a lakhelyelhagyási kötelezettségét. Maga Navalnij is tüntetésre hívta fel a híveit a másnap megtartott bírósági tárgyaláson, amelyen elrendelték 30 napos előzetes letartóztatását.