Megfelelő életfeltételekért

Nem lehet másképp gondolkozni, mint ahogyan a vegyes összetételű helyi tanács tette az elmúlt évek során: úgy alakítani ennek a maréknyi, egymás mellé rendelt népességnek a mindennapi életét, hogy a lehetőségekhez mérten mindenki otthonának tekintse a települést s lehetőleg jól érezze magát. Nem könnyű, mert különbözőek az elvárásai magyarnak és románnak, de az egyre népesebb roma közösségnek is – körvonalazódott az Alexandru Cucu polgármesterrel folytatott beszélgetésünk során.

– Mi arra törekedtünk – fejtette ki a polgármester –, hogy kiépítsük mind a két település közművesítését, és így biztosítsuk a megfelelő életfeltételeket. Elkészült Hidvég és Nyáraspatak ivóvízhálózata, folyamatban van a rácsatlakozás, és ami szintén fontos, működik a teljes csatornarendszer, mindkettővel az Olton túli Barcaföldvár fővezetékére csatlakoztunk. A Brassó felől érkező ivóvíz itt van a faluban, a háztáji szennyvizet pedig a földvári derítő tisztítja. Asztalomon van a hidvégi romatelep vízhálózatának terve, véget vetünk annak a tarthatatlan helyzetnek, hogy az ott lakók forrásból és talajvizes kutakból kénytelenek hordani az ivóvizet. Látható, hogy a települések főutcáit – beleértve Nyárast is – aszfalt borítja, most pedig folytatjuk a mellékutcák aszfaltozását, járdák és betonozott vízlefolyók építését. Fontos feladatunk lesz még ebben az évben, hogy korszerű feljáróutat építsünk a romatelepre, ahol éppen most folyik a korszerű villanyhálózat szerelése, a református temető és a volt gróf Nemes család egykori temetkezési kápolnájához (jelenleg a katolikus közösség kis temploma), amely műemlék is. Ezeknek folytatásaként a főút mellett szeretnénk megépíteni a községközpont ravatalozóházát. Arra törekszünk, hogy még az aszfaltozások előtt a lehető legtöbb, levegőben lévő huzalt és vezetéket az úttest alá rejtsünk, ami szebbítené a község képét. Terveink között szerepel egy völgyzáró gát építése is a Falupatak felső szakaszán, ami azonkívül, hogy hasznos víztározóként is szolgálna, megakadályozná a községközpont alacsonyabb részén a gyakori árvizek okozta rombolást.

– Sikerült-e lépni azoknak a halastavaknak a dolgában, melyeket az Olt község felőli lankáján létesítettek, s melyek az elkövetkező időkben növelhetnék a község gazdasági erejét?

– Mi is azt szeretnénk tenni a mi területünkön, amit a brassói részen a tavakat birtokló cégek. A tavak lemélyítésekor keletkező kavics fejében ők ásták ki a medencéket. Most készülünk véglegesíteni a tulajdonjogi és bérbeadási szerződéseket, ugyanis minden szükséges jóváhagyás és engedély már a birtokunkban van.

Alexandru Cucu polgármester

– Végre jó egyezséget tudtunk kötni a helybeli református egyházközséggel, annak új lelkészével és presbitériumával a helybeli iskola tulajdonjogával kapcsolatos vitában – folytatta a polgármester. – Egy erdő- és legelőterület cseréje folytán tulajdonunkba vehetjük a községközpont régi iskolájának egész területét a rajta levő épületekkel. A hazai bürokráciai akadályok miatt, sajnos, ennek a cserének a telekkönyveztetése még a jelen pillanatig sincs véglegesítve. Le fogjuk bontani a régi iskolaépületeket, fel kell újítani a létezőket, és tornatermet kell építtetni a gyerekeknek. Nem lesz könnyű, csak uniós pályázat révén valósulhat meg, várjuk a kiírásokat. Ebből a célból fordultam a prefektushoz, aki támogatást ígért, jó lenne, ha ebben az évben megtehetnénk az első lépéseket, már csak azért is, mert jelenlegi mandátumom befejezése után nyugalomba szeretnék vonulni.

„Hidvégen az ige is megfiatalodik”

– idézzük Bernád István református megyebíró és Bernád Istvánné megyebíróné gondolatait, akik egy látogatásunk alkalmával elmondták: öröm a gyülekezet számára, hogy fiatal lelkipásztort mondhat magáénak az eklézsia Kristály László Zsolt személyében. A felújított ősi parókia csendjében új élet költözik, fiúgyereke született a lelkész házaspárnak.

Hidvég régi magyar polgári és egyházi hagyományokkal rendelkezik, gazdag egyháztörténeti múltra tekint vissza, az elmúlt évtizedekben is tehetséges fiatal lelkészek pásztorolták a gyülekezetet, műemlékké nyilvánított temploma van. A település többszerzős és kétnyelvű, 2000-ben megjelent kismonográfiáját Ungvári Barna András volt itteni lelkipásztor szorgalmazta és szerkesztette, s minden benne van, amit bárkinek tudnia kellene erről a székföldi faluról.

Az új lelkész akár hosszabb időre is fészket rakhat Hidvégen, hiszen az egyháztagok száma – miként megtudtuk – 380 lélek, 160 család. Nemes feladata a lelkésznek, hogy összefogja és megtartsa ezt a gyülekezetet, annál is inkább, mert az említett lélekszámba beletartozik a szomszédos Barcaföldvár és a hozzá tartozó Téglagyár lakótelepen élő református szórvány harmincöt tagja is. Utóbbiak lemorzsolódásának a veszélye is a lelkipásztor gondjai közé tartozik, aki elmondta, hogy rövid szolgálati ideje alatt máris sikerült visszatérítenie néhány régi hívet. Öröm számára az, hogy a szórványbeliek igénylik a lelki gondozást. Havonta két alkalommal tartanak istentiszteletet a téglagyári telepen, és ünnepek alkalmával igénylik az úrvacsorát.

Közművesítés Nyáraspatakon

– Sajnos, a koronavírus miatt korlátozódott nálunk is az egyházközségi rendezvények száma. Öröm az, hogy a lelkészi lakáshoz sikerült beköttetnünk az ivóvizet és a szennyvízhálózatot, s még két jelentősebb munkálat kivitelezését is dédelgetjük: szándékunkban áll ugyanis felújítani a parókia udvarán levő gyülekezeti termünket és folytatni a volt kántori lakásnál szükséges munkálatokat, mert ebben működik Hidvég egyik legfontosabb történelmi dokumentációs gyűjteménye, amely a szomszédos barcaföldvári egykori fogolytábor történetébe nyújt bárkinek bepillantást. Tudni kell, hogy a földvári foglyok nyilvántartása a hidvégi lelkipásztor feladata volt, az ott uralkodó nehéz körülmények között elhaltak fölött is a hidvégi pap mondott imát, és bevezette nevüket az eklézsia halotti anyakönyvébe. A hidvégi műemlék templom előtti téren állíttatott emlékkopját a Szatmár megyei Börvely település és azok, akiknek felmenői a haláltáborban vesztették életüket. Anyagi támogatást köszönettel fogadnak mindenkitől, aki a hidvégi egyházközség gondozásában álló dokumentációs kiállítás és gyűjtemény gondozását, megőrzését hazafias kötelességnek tartja.
Hidvég népes magyar többséggel rendelkező történelmi települése Székföldjének. Történetéből tudjuk, hogy jeles szülötte volt a politikus, diplomata és emlékiratíró Mikó Ferenc (1585–1636), a politikus és naplóíró Hidvégi Nemes János (1630 k.–1688) és gróf Mikó Miklós (1743–1790) jogász, az erdélyi reformmozgalom egyik jeles képviselője. Hidvégi születésűként tartja számon a helyi románság Nicolae Bogdan (1867–1952) tanárt, Miron Creţu (1887–1960) orvost és Vicenţiu Rauca-Răuceanu (1888–1954) jogászt, aki Háromszék vármegye interbellumbeli kormánybiztosa volt.

A helytörténet iránt érdeklődőknek elmondjuk, hogy Nyáraspatak határában értékes kvarchomoktelepek rejtőzködnek. A nyárasi patak völgyfőjében szénsavas ásványvízforrás jön a felszínre, a két világháború között palackozták. Ebben az időszakban a nyárasi lignittelepet is fejtették. A homokbányákból ősemlősmaradványok kerültek ki: gumósfogú őselefántfélék, őstapír, több orrszarvúféle, ősszarvasok, amelyeket a Székely Nemzeti Múzeumban őriznek. A falu temploma Papp Dezső sepsiszentgyörgyi cementgyáros terve alapján épült. Védőszentje Mihály és Gábor ark­angyal. Belsejét Csíki János festette ki 1938-ban. 1936-ban a falut meglátogatta Nicolae Iorga (1871–1940), a neves román történész. Nyáras lakóinak száma ötszáz körül ingadozik, zömében román nemzetiségűek, közülük közel kétszáz román anyanyelvű cigány, utóbb csak néhány személy vallotta magát magyarnak.

Csendes az idősek otthona

Védőoltás az öregek otthonában

A járvány miatt rég tiltott a látogatás a hidvégi öregotthonban. A kényelmet és a védelmet biztosító otthonnal kapcsolatos információkat Liliana Cucu igazgatónak köszönjük, aki elmondta, hogy szerencsésen túl vannak a november 23. és december 2. közötti fertőzés-hullámon, azt azonban, hogy miként juthatott be a koronavírus a mindig lezárt otthonba, nem sikerült kinyomozni. Hidvégi látogatásunk idején egy fertőzött időset sem tartottak nyilván, éppen aznap végezték el a betervezett védőoltás beadását is.

– Az otthonnak jelenleg nyolcvanegy lakója van, a pandémia előtt négy halottat jegyeztünk be, akiket a sepsiszentgyörgyi Dr. Fogolyán Kristóf Megyei  Sürgősségi Kórházban kezeltek. Védőoltásban végül is harminc személy részesült, jócskán vannak olyanok, akik valamilyen oknál fogva nemet mondtak a védőoltásra, de olyanok is, akiknek a kezelőorvos pillanatnyilag nem javasolta a vakcina beadását – tudtuk meg az otthon igazgatójától.