A szlovákiai jogszabály ellen Hahn-Seidl Alida, a németországi Hunnia Baráti Kör képviselője és Juhász Imre európai jogi szakjogász 2012-ben nyújtott be civil kezdeményezést az EP petíciós bizottságának. A másik, 2014-es beadvány benyújtói, Práznovszky Miklós érsekújvári ügyvéd és Thajnay Mária, az Emberi Jogok Közép-európai Bizottságának főtitkára az emberi jogi kérdések mellett a szlovákiai kárpótlási rendszer hiányosságaira hívják fel a figyelmet a dekrétumok kapcsán.

Sérülnek az emberi jogok

A meghallgatáson Hahn-Seidl Alida hangsúlyozta, „a nyíltan diszkriminatív Beneš-dekrétumok formailag és tartalmilag is hasonlóságot mutatnak a második világháború idején a zsidósággal szemben alkalmazott törvényekkel”. Magukban foglalják az állampolgárságtól, valamint a vagyontól és földtulajdontól való megfosztást, a közalkalmazottak elbocsátását, a nyugdíjak és szociális juttatások megvonását, a kulturális és társadalmi egyesületek feloszlatását és vagyonuk elkobzását, bankbetétjeiknek befagyasztását – sorolta.

Kijelentette: az alapvető jogsértést az okozza a dekrétumok tekintetében, hogy a szlovák nemzeti tanács 2007 szeptemberében határozatot fogadott el, amellyel a dekrétumok összességét megkérdőjelezhetetlennek és megváltozhatatlannak nyilvánította. A határozat által a dekrétumok a szlovák jogrend részét képezik. Alkalmazásukkal az érintettek hátrányos megkülönböztetésben részesülnek, amelyet a strasbourgi székhelyű Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) egyik, 2020-ban hozott ítélete is megerősít. Arra hívta fel a figyelmet, hogy a dekrétumokra hivatkozva folytatott közigazgatási és bírósági eljárások során súlyosan diszkriminatív, etnikai és nemzeti hovatartozás alapján az érintettek alapvető jogait sértő döntések születnek még ma is Szlovákiában.

A petícióban arra mutatnak rá, hogy az európai uniós tagország, Szlovákia olyan jogsértő szabályozást tart jogrendjében, amely szembemegy az uniós joggal és a közös európai értékrenddel. Amíg a dekrétumok hatálya fennáll, sérülnek az emberi jogok, a tulajdonjogok és az unió jogrendszere – emelte ki Hahn-Seidl Alida.

Vagyonelkobzás ma is

Juhász Imre a felszólalásában hangsúlyozta: a dekrétumok komoly jogsértést jelentenek. Emlékeztetett arra, hogy a diszkrimináció bármely formája tiltott az Európai Unióban. A petíció által elindult vita arról szól, hogy a kollektív bűnösség, a kollektív büntetés elfogadható-e a 21. századi Európai Unióban – tette hozzá.

Kósa Ádám fideszes európai parlamenti képviselő felszólalásában kijelentette: a dekrétumok nem pusztán történelmi dokumentumok, ugyanis jelenleg is érvényes igazságügyi és eljárásjogi hatályuk van. Mint emlékeztetett, a strasbourgi emberi jogi bíróság ítélete is megerősítette, hogy a Beneš-dekrétumok alapján ma is vagyonelkobzás folyik Szlovákiában. „A helyzet elfogadhatatlan a 21. században. Minden olyan jogszabály ellen a leghatározottabban fel kell lépni, amely a kollektív bűnösség elvén alapszik” – fogalmazott. A szakbizottság képviselői az Európai Bizottság határozott kiállását kérik a Beneš-dekrétumok jogfosztásai ellen, és felszólítják az Európai Parlamentet, küldjön mielőbb tényfeltáró bizottságot Szlovákiába – közölte Kósa Ádám.

Kollektív bűnösség

Vincze Loránt, az RMDSZ EP-képviselője a vita során kiemelte: az elmúlt hónapok eseményei azt bizonyítják, hogy ma is él még egyes dekrétumok joghatása. „A vagyonelkobzásokat elrendelő Beneš-dekrétumok eltörlése Szlovákia történelmi adóssága, de az alapjogokat védő és a diszkrimináció minden fajtáját elítélő Európai Uniónak is kötelessége megszólalni az ügyben, és elmarasztalni a felvidéki magyarok jogfosztását” – fogalmazott. A képviselő elfogadhatatlannak nevezte, hogy állami hatóságok közreműködésével, a kollektív bűnösség elve alapján, eredetileg az 1940-es évek végén elrendelt ingatlanelkobzások érvényesítése vagy annak kísérlete zajlik a 21. században. Az intézkedések alapja a nemzetiségi hovatartozáson alapuló diszkrimináció egyik legsötétebb korokat idéző változata – mutatott rá az RMDSZ EP-képviselője.

A Beneš-dekrétumok olyan, a második világháború utáni csehszlovák államiságot megalapozó rendeletek, melyeket Edvard Beneš egykori köztársasági elnök hozott a nemzetállam megteremtése érdekében. A több mint száz határozatból 13 az ország területén élő németek és magyarok kollektív bűnösségét rögzítette, és ez alapján fosztotta meg a két közösséghez tartozókat alapvető polgári jogaiktól és vagyonuktól.