A közlemény szerint Karikó Katalin fél évszázada kötődik a szegedi egyetemhez. Kisújszállási diákként részt vett a szegedi József Attila Tudományegyetem (JATE) tehetséggondozó programjában, majd 1973-ban kezdhette meg egyetemi tanulmányait. A JATE Természettudományi Karának biológus szakos hallgatóját az akkori legrangosabb támogatás, a Népköztársasági Ösztöndíj három tanévben is segítette. Karikó Katalin kiváló eredménnyel végezte egyetemi tanulmányait 1973 és 1978 között. A kutató korábban úgy fogalmazott, a szegedi egyetemen töltött öt év élete legboldogabb időszaka volt.

1978 és 1982 között a Szegedi Biológiai Kutatóközpontban (SZBK) végezte egyetemi doktori értekezését megalapozó kutatómunkáját. A nukleinsavak szerkezetének és funkcióinak megismerésére alapuló molekuláris biológia ebben az időszakban vált világszerte az élettudományok meghatározó tudományágává. Karikó Katalin 1983-ban a JATE-n szerzett egyetemi doktori címet, ezt követően még két évig folytatta kutatómunkáját az SZBK Biofizikai Intézetében. Az ott szerzett szakmai tapasztalatokkal „felvértezve” 1985-től az Egyesült Államokban – Philadelphiában és Washingtonban – dolgozott kutatóként, a Szegeden megismert témához sok szálon kötődött.

Kutatásainak fő tárgya a biológiai információ üzenethordozójának, a hírvivő – angolul messenger – RNS-nek vagy mRNS-nek a vizsgálata. Eredményeivel meghatározó mértékben járult hozzá, hogy megfelelő módosítással és tisztítással az mRNS hatékonyan használható irányított fehérjetermeltetésre az élő rendszerekben, amivel sokoldalú terápiás fejlesztések alapjait teremtette meg.

„Több évtizedes áldozatos munkájának eredménye 2020-ban a COVID-19 világjárvány idején csúcsosodott ki” – írta a kutató munkáját méltatva az egyetem.

Kiemelték: a kutatásainak és fejlesztéseinek eredményeire támaszkodó mRNS alapú vakcina a védőoltások előállításának forradalmian új megközelítését jelenti. Ahhoz, hogy a technológiai áttörést jelentő vakcina előállítását is segítse, Karikó Katalin az alapkutatási eredményeit továbbfejlesztő biotechnológiai céghez csatlakozott még 2013-ban, amely 2020-ban egy multinacionális gyógyszergyártó céggel együttműködve előállította a napjainkban már világszerte alkalmazott COVID-19 vakcinát. Úgy fogalmaztak: kitartó, fókuszált kutatómunkája, az arra épülő, az egész társadalom számára kiemelkedő jelentőségű fejlesztő tevékenysége, innovatív attitűdje példaértékű bármely tudományterületen tevékenykedő kutatónak. Az Egyesült Államokban élő kutató kitüntetését az SZTE szenátusa egyhangúlag támogatta.