Egyértelműen a szerencsén múlott eddig, hogy Sepsiszentgyörgyön az Őrkő negyedben nem történt a csíksomlyói tűzesethez hasonló tragédia – véli Antal Árpád polgármester. Ugyanakkor úgy látja, a mélyszegénységben élők helyzetét nem elegendő csak a lakhatási kérdés felől megközelíteni, ez önmagában nem oldja meg a hibás romániai közpolitikák által teremtett állapotot, mely az elmúlt harminc évben csak súlyosabb lett. Az elöljáró kitért arra is, hogy Sepsiszentgyörgyön elindultak az Őrkő rendezését célzó programok, de ezek véghezviteléhez más problémákat is meg kell oldani, köztük a szükséglakások legalább részleges pótlását.
Antal Árpád újságírói kérdésre válaszolva rámutatott: a világ összes pénze nem elegendő arra, hogy megnyugtatóan rendezni lehessen a mélyszegénységben élők helyzetét, kiváltképp azért, mert az elmúlt harminc évben Románia közpolitikája nem a megoldást szolgálta, hanem a problémák elmélyüléséhez vezetett. Az a tény, hogy a Romániában 2021-ben elsőként megszülető gyermek édesanyja egy 15 éves lány, elárulja, milyen helyzetben van az ország, és milyen a viszonyulás bizonyos kérdésekhez, kezdve az iskolában történő szexuális felvilágosítástól a családon belüli erőszakon keresztül egészen a társadalom perifériájára szorultak kezeléséig. A közpolitikák sora azt ösztönzi, hogy a nagyon szegények vállaljanak sok gyermeket, és az utánuk kapott támogatásokból éljenek. Ezeken is változtatni kell, és meggyőződése, hogy az elkövetkező években lesznek előrelépések, de ez nem oldja meg az elmúlt harminc évnek a problémáit, vissza nem tudják fordítani, csak lassíthatják a ketyegő szociális bombák robbanását.
Tíz-tizenöt éve szó van arról, hogy az Őrkő és hasonló negyedek szociális és mostanra már közbiztonsági értelemben is ketyegő bombák. A sepsiszentgyörgyi önkormányzat programokat indított el, valamennyi pénzük is van rá, ami látszólag nagy összeg (hétmillió euró), és amit az elkövetkező években arra fordítanak, hogy az ott lakók életkörülményein változtassanak, de ez a teljes gondot nem fogja megoldani, mivel jóval összetettebb. Nemcsak arról van szó, hogy holnaptól jogilag is rendezett ingatlanokban fognak lakni, hanem egészségügyi, oktatási, infrastrukturális, gazdasági, megélhetési kérdésekről is beszélni kell. Nem vezet sehová, ha az állam továbbra is szociális vagy gyermeknevelési segélyt biztosít ahelyett, hogy például a munkáltatókat támogatná, akik mélyszegénységben élőket alkalmaznak – hozta fel példaként az elöljáró. Ez csak mélyíti a problémát, és a politikusok általában szőnyeg alá seprik az egészet, egyetlen kormány sem foglalkozott érdemben vele, mivel nem gondolkoznak hosszú távon. Rövid távon az ilyen intézkedések nem hoznak eredményeket, csak elégedetlenséget szülnek, ezért nem merték felvállalni ezeket a döntéseket – vélekedett.
Fedél rossz napokra
Antal Árpád kitért arra is: a kormányprogramban szerepel, hogy a fejlesztési minisztériumon keresztül a kabinet az eljövendő négy évben kétmilliárd lejt fordít úgynevezett szükséglakások építésére. A polgármester szerint ezeket egyfajta tartalékként kell elképzelni, melyek kvázi üresen, de készen állnak majd, és ahová természeti csapás, tűzvész vagy más tragikus esemény bekövetkezése esetén el lehet helyezni az érintetteket.
A Csíkszeredában történtek igazolták, hogy mekkora szükség lenne egy ilyen lakáshálózatra, hiszen amennyiben létezne, nem sportcsarnokban kellene elhelyezni a családokat. Sepsiszentgyörgy is rendelkezik annyi létesítménnyel, ahol akár több ezer embert is el lehet helyezni, de ez csak rövid távú megoldás. A szükséglakások hálózata ugyanakkor például az Őrkő vagy hasonló negyedek rendezési elképzelései szempontjából is fontos. Ugyanis, ha ingatlanokat bontanak le különböző okoknál fogva, akkor ezek lakóit máshol kell elhelyezni, és az előírt pontozási rendszer alapján ezek az emberek aligha juthatnak szociális lakáshoz, így nem lenne, ahová menniük – részletezte Antal Árpád, aki más példákat is felhozott.
Számításaik szerint Sepsiszentgyörgyön négyszáz szükséglakásra lenne szükség. Az előreirányzott összegből ennyit négy év alatt nem lehet felépíteni, de a hosszú távú cél ez lenne. Az ingatlanokat idővel át lehetne minősíteni szociális lakásokká, ha a felmerült problémák megszűnnek, és nem lesz igény arra, hogy adott esetben négyszáz családot kelljen elszállásolni. Európai uniós forrásokból az önkormányzat negyven lakást tervez, ami tíz százaléka a szükségletnek, de bíznak abban, hogy kormányprogram révén további százat tudnak majd építeni 2024-ig.