Akik túlélték a holokauszt borzalmait, ránk, európaiakra hagyták a demokrácia és intézményei védelmét, emlékeik közös felelősséget rónak ránk – jelentette ki az Európai Parlament elnöke tegnap, az Auschwitz-Birkenau-i náci koncentrációs tábor felszabadításának 76. évfordulóján, a testület által szervezett virtuális rendezvényen.
David Sassoli hangsúlyozta: az Európai Unió a nyitottság, a nemzetek közötti együttműködés és a sorsközösség jegyében jött létre. Nagyszerű elképzelésből, nemes eszményből született, egy olyan hatalmas tragédiából merítve erőt, mint amelyet a nácik uralma és a második világháború okozott. Sassoli felhívta a figyelmet, hogy a holokauszt-emléknap, nem pusztán évforduló, hanem mindenekelőtt felszólítás a demokratikus elkötelezettség és értékek megerősítése, védelme mellett. Mint mondta, az emlékezet életben tartása érdekében meg kell tenni mindent az „abszolút gonosz” térnyerése ellen. „Kötelességünk tehát emlékezni, hogy a nácizmus borzalmai – amelyek magukban hordozták a legalapvetőbb érzelem, a szolidaritás teljes elvesztését – meg ne ismétlődjenek újra” – húzta alá az EP elnöke.
Charles Michel, az Európai Tanács elnöke a brüsszeli központú Európai Zsidó Szövetség (EJA) megemlékezésén mondott beszédében kijelentette: a tragédia egyedülálló az emberiség történelmének legsötétebb fejezetében. Hangsúlyozta: a holokauszt túlélői nem hallgattak el. Tanúskodnak, és az emlékezés, a remény fényét terjesztik a jövő generációi számára. „Az antiszemitizmusnak nincs helye a társadalmainkban. Soha nem fogjuk eltűrni, hogy a zsidóknak félni kelljen az Európai Unióban. Zsidók nélküli Európa nem lenne Európa” – fogalmazott.
Túlélők internetes találkozói
Túlélőkkel szervezett internetes „találkozók” keretében emlékeznek Izraelben a nemzetközi holokauszt-emléknapra – jelentette a 12-es izraeli kereskedelmi televízió tegnap. Az Emlékezés a nappaliban (Zikaron beszalon) mozgalom egy évtizede alakult Izraelben, s mára milliós, az egész világon működő szervezetté vált. A korábbi években a hagyományok szerint a vendéglátást vállaló házigazdák lakásukban fogadtak egy-egy emlékező túlélőt és vele együtt a történetére kíváncsi embereket, és kérdéseket föltéve, személyesen beszélgettek együtt a vészkorszakról, elsősorban a személyes tapasztalatok alapján. Idén a koronavírus-járvány miatt ezek az emlékezések is virtuálisak lettek, általában a Zoom applikáció segítségével beszélgetnek egymással a borzalmak túlélői és az emlékezők.
A 12-es tévé egy egészen különleges összejövetelt mutatott be kedd esti híradójában, amelynek vendége egy egykori ikergyermek, Vera Grossman Kriegel volt, akit Joseph Mengele náci háborús bűnös, az egykori auschwitzi koncentrációs tábor orvosa különböző álorvosi kísérletekkel kínzott meg hatéves korában. Ezúttal arab közönség hallgatta meg az auschwitzi koncentrációs és haláltáborba elhurcolt, ott egy ketrecben tartott és gerincébe injekciókat kapó kislány angolul elmondott történetét.
Jelenleg 178 400 holokauszttúlélő van Izraelben, egynegyedük a helyi szegénységi küszöb alatt, főként a 80-as évek végén és a 90-es években a volt Szovjetunióból érkezettek. A túlélők átlagéletkora 84,5 év, 32 ezren 90 év fölöttiek. Tavaly 15 121 túlélő halt meg, közülük 900-an a SARS-CoV-2 vírus okozta betegségben.
Budapesti gyertyák
Áder János köztársasági elnök a budavári zsinagógában gyújtott gyertyát tegnap, a holokauszt áldozatainak nemzetközi emléknapján. A megemlékezésen Köves Slomó, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség vezető rabbija arról beszélt: a „sötétségre emlékezni önmagában a sötétségért” nincs értelme. Az emlékezés célja a zsidó hagyomány szerint az, hogy „mi is reményt, erőt tudjunk meríteni” belőle – mondta.
Orbán Viktor miniszterelnök a holokauszt nemzetközi emléknapján a legmagasabb elismerését fejezte ki Ronald S. Laudernek, a Zsidó Világkongresszus elnökének azért a munkáért, amelyet az áldozatok emlékének megőrzése érdekében, illetve az antiszemitizmus újjáéledése ellen kifejt – közölte Havasi Bertalan, a Miniszterelnöki Sajtóirodát vezető helyettes államtitkár. Levelében a magyar miniszterelnök azt írta: feleségével vissza-visszatérően felidézik azt a nagyszerű beszédet, amelyet a szervezet elnökétől hallhattak az Auschwitz-Birkenau-i haláltáborban tartott tavalyi megemlékezésen. „Mint magyarországi gyökerekkel rendelkező vezetőt szeretném biztosítani Önt, hogy Magyarország levonta a megfelelő tanulságokat a magyar történelem azon sötét fejezetéből, amely oly sok zsidó közösséghez tartozó honfitársunkat fosztotta meg az életétől, a túlélőket pedig a szeretteiktől” – fogalmazott Orbán Viktor. Emlékeztetett arra, hogy az antiszemitizmus ellen a magyar kormány továbbra is a zéró tolerancia talaján áll, és a közös értékek jegyében további együttműködést ajánlott fel a Zsidó Világkongresszusnak és elnökének.
Németország szégyene
A holokausztra emlékezés Németországban kiformálódott kultúrája önmagában nem biztosít védelmet a rasszizmus és az antiszemitizmus új formái ellen – mondta Wolfgang Schäuble, a német szövetségi parlament (Bundestag) elnöke tegnap az Auschwitz-Birkenau-i náci haláltábor felszabadításának 76. évfordulóján tartott ünnepi ülésen. A legfőbb közjogi méltóságok részvételével tartott emlékülésen a Bundestag elnöke rámutatott, hogy 2021 kiemelkedően fontos év a németországi zsidóság történetében, mert az írásos emlékek alapján legalább 1700 éve, 321 óta élnek zsidók a mai Németország területén.
Ez a tizenhét évszázad „az ellentétek története”, egyes időszakait a tolerancia, másokat a kirekesztés jellemezte. Voltak korszakok, amelyekben a hazájukért dolgozó, alkotó és harcoló németországi zsidók nagy sikereket értek el a művészet, a kultúra, a tudomány és a gazdaság területén, és ugyanennek a történetnek a része a holokauszt, amelynek traumájától 76 év után is szenvednek a túlélők, illetve az áldozatok és a túlélők hozzátartozói és leszármazottjai.
Wolfgang Schäuble országa szégyenének nevezte, hogy a bevándorlás évtizedei után a németországi zsidók ismét a távozás gondolatával foglalkoznak az ellenük irányuló gyűlölet erősödése miatt. Mint mondta, letaglózó felismerés, mégis szembe kell nézni vele, hogy az utóbbi évtizedekben kifejlődött emlékezetkultúra nem ad védettséget a történelmi tények kiforgatása és tagadása, az antiszemitizmus és a rasszizmus új, összeesküvés-elméletekben, iskolák udvarán és online fórumokon terjedő formái ellen. Ezért meg kell újítani és át kell adni a fiatal nemzedékeknek a holokausztra mint a náci Németországnak az egész emberiség elleni bűnére emlékezés kultúráját – húzta alá a Bundestag elnöke.
A megsemmisítés jelképe
A náci német koncentrációs és haláltáborokban elkövetett bűncselekmények valóságosak voltak, bármely körülmények között meg kell emlékezni a megsemmisítés igazságáról – jelentette ki Andrzej Duda lengyel elnök a tegnapi központi megemlékezésen. A koronavírus-járvány miatt online formában, izraeli és orosz diplomaták, valamint zsidó és keresztény egyházi vezetők részvételével tartott megemlékezést a láger két volt gyermekfoglyának felszólalása nyitotta meg. Ezt követő beszédében a lengyel elnök aláhúzta: Auschwitz a legnagyobb hitleri halálgyárként a megsemmisítés legfontosabb jelképe. „A németek az általuk megszállt lengyel földön emberirtóipart hoztak létre” – fogalmazott. Kötelességnek nevezte az áldozatok élete és mártíromsága bizonyítékainak, emlékeinek megőrzését azért, hogy „az emberiség soha el ne feledje őket, sem azt, ami Auschwitzban és a német bűntettek más helyszínein történt”.
