Mikor megérkeztek hozzánk az első COVID-19 elleni védőoltások, a szakemberek még azon sopánkodtak, hogy csak az emberek harminc százaléka akarja beoltatni magát. Aztán az oltáskampány annyira jól sikerült, hogy most már túlnyomó többségük szeretné bekapni a vakcinát.
Mára már nincs elegendő oltóanyag, sőt, kevesebb van még a beígért mennyiségnél is, ezért el kellett halasztani beprogramozott oltásokat. Kár volt ilyen nagy népszerűsítő kampányt csapni, mert az lett az eredménye, hogy most már mindenki minél hamarabb szeretné beoltatni magát, és sokan elkezdték keresni a kiskapukat, hogy az esetleg életet mentő szúrást megkapják.
Közben folyik a tudományos biztatás arról, hogy ezek az oltóanyagok hatásosak a COVID-19 mutációira is. Azt tudjuk, hogy a szezonális vírusok olyan huncutok, hogy mutációkat fejlesztenek ki, hogy új oltóanyagot kelljen beadni minden évben azoknak, akik el akarják kerülni az influenzát. De vajon honnan tudják ezekről az új védőoltásokról, hogy azok jók a mutánsokra is, mikor ezek csak most jelentek meg?
Már oda jutottunk, hogy sokan az oltásokat protekció segítségével szerzik meg. Legutóbb a Szeben megyei tanács jelentette be, hogy „sajnálatos tévedés” miatt programálták be több alkalmazottjukat oltásra… Közben országszerte 1353 oltásra még nem jogosult, de beoltott személyt találtak. Végül is fontossági sorrendben kellene oltani. Norvégiában 23 idős korú halt meg, miután beoltották őket koronavírus ellen. A vizsgálatokból kiderült, hogy ott hetente 200–300 lakó hal meg az idősotthonokban, és így ez nem is csoda.
Ahhoz, hogy a járvány megszűnjön, a lakosság 70 százalékát kell beoltani. Nagy-Britannia áll a legjobban ilyen szempontból, mert a jelenlegi ritmusban ők augusztusig elérik a 70 százalékos arányt. Most ismét szigorítanak, mindenki karanténköteles, aki a ködös Albionba utazik, és köteles negatív koronavírus-tesztet felmutatni. Lehet, hogy hiába, mert náluk megjelent a vírus egy újabb változata is. Mi meg a mostani ütemben 2022 decemberében érjük el azt a védettséget, ami megszünteti a járványt. Addigra már elterjedhet a dél-afrikai vagy a brazil vírus is.
De ha így megy tovább, lehet, hogy még a beígért vakcinamennyiséget sem kapjuk meg. Az Európai Tanács elnöke az asztalra csapott, mondván, hogy betartatják a gyártókkal a szerződésben vállalt kötelezettségeket. De hát ugyebár piacgazdaság lévén, a kereslet-kínálat törvénye uralkodik, és az árakat is az határozza meg. Az unió megegyezett egy árban, de mivel nagy a kereslet, miért nem adnák annak a gyártók, aki többet ígér érte? Most azt állítják, hogy bővítik gyártási kapacitásukat, és ezért csökkentik a termelést.
Sajnos, nem találnak megfelelő gyógyszert sem ennek az átkozott betegségnek a gyógyítására. Ezért aztán az emberek minden hírbe belekapaszkodnak, ami arról szól, hogy találtak valamilyen csodagyógyszert, ami állítólag jó. Legutóbb egy neves angol lapban jelent meg, hogy egy, a kutyák és macskák élősködőit irtó gyógyszer állítólag hatásos a koronavírusos betegek gyógyításában. Az emberek nálunk is megrohamozták az állatgyógyszertárakat, hogy tankoljanak fel belőle, arra gondolván, hogy ez a vírus is csak egy élősködő, amit el lehet pusztítani vele. Az állatgyógyszer mellékhatásairól aztán hosszan értekeztek a szakértők, de még mindig megvan annak lehetősége, hogy valaki a kutyájának ilyent írasson fel, aztán majd elegye előle. És lehet, hogy például a rühtől meg is szabadul, csak sokat ne vegyen be, mert megbolondulhat.
Lehet tehát kísérletezni a különféle gyógyszerekkel, vegyszerekkel. A penicillint is csak úgy, véletlenül fedezte fel Alexander Fleming, mikor egy baktériumtenyészetbe penészgomba spórák kerültek, és elpusztították azt. Vagy a Viagrát eredetileg szívgyógyszernek fejlesztették ki, és azután észrevették annak jótékony mellékhatását, a potencianövekedést.
Mindenesetre úgy néz ki, hogy az emberiségen már csak egy véletlen felfedezés segíthet, ha nem, akkor évekig ülhetünk félelemben, korlátozások közepette, szájmaszkkal.