Legalább öt halálos áldozata van a bukaresti Matei Balş intézetben péntek reggel kiütött tűznek: négy beteg megégett, egyet pedig sikertelenül próbáltak újraéleszteni. Vasárnap estig két másik betege is elhunyt a kórháznak, de azt majd csak a boncolás deríti ki, hogy halálukat a tűzvész okozta-e. Az elmúlt két és fél hónapban ez már az ötödik kórházi tűzvész Romániában, 2010 óta pedig a 14. Ezen katasztrófák során (a mostanival együtt, a később elhunyt két beteget leszámítva) 22-en veszítették életüket, többen szenvedtek súlyos sérüléseket, és több száz személyt – betegeket és egészségügyi alkalmazottakat – evakuáltak.
A Matei Balş intézetből reggel öt óra öt perckor riasztották a tűzoltókat, akik 8 perc alatt 28 tűzoltóautóval, négy műszaki mentőegységgel és tíz személyszállító kisbusszal jelentek meg a helyszínen. A tűzoltók kiérkezésekor 100–120 négyzetméteres felület állt lángokban, négy kórterem égett. Fennállt a veszélye annak, hogy átterjed a tűz az első emeletre, ennek azonban sikerült elejét venni – közölte a katasztrófavédelmi főigazgatóság (DSU) vezetője. Raed Arafat elmondta: a tűz olyan épületben ütött ki, amelyben koronavírussal fertőzött betegeket ápoltak, de nem az intenzív osztály volt. A tűz okairól nem kívánt találgatásokba bocsátkozni, de néhány beteg hozzátartozói szerint a gyenge fűtés miatt bevitt hősugárzók is okozhatták a bajt. Egyelőre annyi biztos, hogy két oxigénpalack is berobbant a tűz kitörése után.
A kórházból 102 beutalt személyt mentettek ki. A betegek közül ötvenhármat átszállítottak más bukaresti kórházakba, 49-et pedig az intézet más osztályaira helyeztek át, és két telefonvonalat üzemeltek be az áthelyezett páciensek hozzátartozóinak tájékoztatására. Az illetékes hatóságok megkezdték a vizsgálatot, a főügyészség gondatlanságból elkövetett emberölésért indított eljárást.
A fővárosi Matei Balş intézet az ország egyik legjobban finanszírozott kórháza. A tűz egy 1953-ban épített épületben ütött ki, amelyet azonban korábbi vezetője, Adrian Streinu-Cercel szerint „minden szempontból felújítottak”, és oxigénellátást biztosító korszerű berendezésekkel láttak el – a legutóbbit decemberben szerelték be – az ott kezelt közepes és súlyos állapotú koronavírusos betegek számára. Raed Arafat azonban utólag azt mondta, a járványtani kórháznak nem volt végleges tűzvédelmi engedélye, csak a tűzoltók által kibocsátott ideiglenes jóváhagyással rendelkezett.
A tűz helyszínén megjelent hivatalosságok közül Vlad Voiculescu egészségügyi miniszter új kórházak építését ígérte, Florin Cîțu kormányfő ellenőrzéseket sürgetett és büntetéseket ígért, a délben odalátogató Klaus Iohannis államelnök pedig az egészségügyi rendszer gyors és átfogó reformját szorgalmazta. Mindannyian méltatták a hatóságok gyors beavatkozását is.
Pénteken este több tucatnyian tüntettek a Matei Balş intézet előtt, gyertyákat gyújtottak és többek között azt skandálták: Mondjatok le! Szégyelljétek magatokat! Néhány fiatal nagy méretű molinót feszített ki a következő felirattal: „Egy soha véget nem érő történet / Ez a nyomorult rendszer megöl minket / Öregeket, fiatalokat és gyerekeket”. A tüntetésen a Colectiv Egyesület elnöke, Eugen Iancu is részt vett, és csalódottságát fejezte ki, amiért a politikusok csak ígérgetnek, illetve marakodnak, és semmi sem változik. Szombaton a Románok Egyesítéséért Szövetség (AUR) is tüntetést szervezett az egészségügyi minisztérium előtt, George Simion elnök többek között azt kifogásolta, hogy „eltelt 24 óra a tragédia óta, de még senki nem mondott le. (...) A köztársaság elnöke pedig elment sízni” (Iohannist a szebenjuharosi sípályán kapták aznap lencsevégre).
Vlad Voiculescu egészségügyi miniszter szombat esti sajtótájékoztatóján rámutatott: sürgős intézkedésekre van szükség a karácsonykői kórházban, illetve a Matei Balş intézetnél történtekhez hasonló tragédiák elkerülése érdekében, bizonyos rendellenességek kijavításán már dolgoznak is, de az egészségügyi rendszer számos, nem új keletű gonddal küzd, ezeket nem lehet egyszerre megoldani. Bejelentette: uniós és költségvetési pénzekből létrehoznak egy országos alapot a betegek kórházi biztonságának megteremtésére, a kórházakban tájékoztató szolgálatokat létesítenek a hozzátartozókkal való kapcsolattartásra, és módosítják az oltási stratégiát.
Mivel a statisztikák azt mutatják, hogy a koronavírusban elhunytak 85 százaléka 60 éven felüli, javaslatot tett a miniszterelnöknek arra, hogy az előjegyzési platformon február folyamán megjelenő új oltási időpontok kizárólag az idősek, a krónikus betegek és a fogyatékkal élők, valamint az őket gondozók számára legyenek elérhetők. Reményei szerint így a kórházak túlzsúfoltsága is csökkenthető.