Klaus Iohannis 2020. április 29-i televíziós beszédében magyar nyelvű „Jó napot kívánok, PSD!”, illetve „Jó napot, Ciolacu!” köszöntésekkel gúnyolódva azzal vádolta az akkor legnagyobb parlamenti frakcióval rendelkező Szociáldemokrata Pártot (PSD), hogy odaadná Erdélyt a magyaroknak, a PSD-elnöknek pedig feltette a szónoki kérdést: „Vajon mit ígért Orbán Viktor magyar miniszterelnök cserébe a megegyezésért?”. Az államfő azután szólalt meg, miután a parlament alsóháza hallgatólagosan elfogadta Székelyföld területi autonómiájának törvénytervezetét, amelyet a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) dolgozott ki, és a román parlament két magyar képviselője, Kulcsár-Terza József és Biró Zsolt nyújtott be. A hallgatólagos elfogadás azért történt meg, mert a kétkamarás parlament alsóháza kifutott a tervezet megvitatásának határidejéből. A parlament felsőháza már aznap soron kívüli ülést tartott és elutasította a törvénytervezetet.

Az Országos Diszkriminációellenes Tanács tavaly májusban megállapította, hogy az államfő megsértette a magyar nemzetiségű román állampolgárok emberi méltóságát, és ötezer lejes bírságot szabott ki Klaus Iohannisra. Asztalos Csaba, a CNCD elnöke az MTI-nek adott nyilatkozatában úgy értékelte: az államelnöknek joga van fellépni minden olyan esetben, amikor az állam területi épségét és szuverenitását látja veszélyben, „de ezt úgy kell megtennie, hogy mellőzze a gyűlöletbeszédet”. Asztalos Csaba értékelése szerint Iohannis tudatosan „játszott rá” azokra a sok évtizedes előítéletekre, amelyek a román társadalomban a magyarokkal szemben léteznek. Az, hogy „a magyarok el akarják lopni Erdélyt”, egyike volt azoknak a szlogeneknek, amelyekre a nacionalista kommunista Románia épült, amelyekre az ország asszimilációs politikáját alapozták; ez folytatódott 1990 után is.

A bírság kiszabása után az elnöki hivatal közölte: Klaus Iohannis tudomásul vette a CNCD határozatát, mivel azonban azt teljességgel politikai döntésnek tartja, kérni fogja az érvénytelenítését az illetékes bíróságon. Ebben a perben született a mostani ítélet.

Más feljelentések nyomán az ügyészség is megvizsgálta Klaus Iohannis kijelentését, de nem indított eljárást az államfő ellen, habár az ügyészek is úgy értékelték, hogy „a vizsgált beszéd egyes elemei túllépik a szabad véleménynyilvánítás kereteit. (...) Ez, a hangvételt is beleértve, egészében gyűlöletbeszédnek tekinthető”. A vádhatóság ennek ellenére úgy véli, hogy „a beszédnek egyetlen eleme sem éri el a bűncselekmény szintjét, hiszen csak a beszélő viszonyult ellenségesen a személyek egy csoportjához, és nem kérte, hogy mások is viszonyuljanak hasonlóan”.