Eljutott a csíksomlyói tűzvész híre a sepsiszentgyörgyi őrkői roma közösséghez is, ahol néhány édesanya úgy döntött, lehetőségeihez mérten segíteni próbál bajba jutott sorstársain. A napokban összegyűjtött adományaikat ma viszik el Csíkszeredába, a csomagokhoz pedig levélbe foglalt gondolataikat is társítják.
Az őrkői Néri Szent Fülöp Szociális Központban immár ötödik éve működő Ringató, Biztos Kezdet Gyermekház szolgáltatásait igénybe vevő édesanyák és a program munkatársai körében többször is beszédtéma volt a csíksomlyói pusztító tűzvész, így fogalmazódott meg a segítségnyújtás igénye.
Jakab Réka programkoordinátor kifejtette, már korábban is tapasztalta, hogy a bajba jutott emberek történetére érzékenyen reagálnak a hozzájuk járó anyukák. „A csíksomlyói eset kapcsán először az került szóba, hogy mi vajon tudnánk-e segíteni, és ha igen, hogyan? Az édesanyák nagyon pozitívan reagáltak a segítés gondolatára, közben felmerült bennük, hogy amennyit adni tudnak, az elég-e? Amikor sikerült letisztázni, hogy mennyi az elég, nagy lelkesedéssel találkoztunk” – vázolta lapunknak.
Az első megbeszélések után nem csak a foglalkozások résztvevői, de mások is felajánlottak a csíkiak megsegítésére ruhákat, élelmiszert. Így gyűlt össze sok jó állapotban lévő, meleg gyermekruha és a legfontosabb alapélelmiszerek is, Jakab Réka pedig úgy látja, gesztus értéke van a felajánlásnak. Megjegyezte, nem csak adakozni szerettek volna, de személyesen is felkeresték volna a bajbajutottakat, ám ez most nem lehetséges, így elhatározták, közösen megfogalmaznak egy levelet, amit majd az adománnyal együtt átadnak a rászorulóknak.
Dima Klaudia, három kisgyermek édesanyja lapunknak azt mondta, fontosnak érezte, hogy valamit tegyen, mert „nekik most jobban kell a segítség, mint nekünk”. Ő ruhákat adományozott, társa, Dima Magdolna pedig élelmiszert küld, „hogy tudjanak főzni, enni”: egy-egy csomag lisztet, grízt, cukrot és egy liter olajat is. Nagyon sajnáljuk őket, hogy tél idején otthon nélkül maradtak, de reménykedjenek, mi imádkozunk értük – üzente a tűzkárosultaknak. Dima Annamária lisztet, cukrot, olajat, laskát, rizst csomagolt össze, s azt mondta, szeretettel küldi, tudja, hogy erre most szükség van. „Mi is szegények vagyunk, de ők jobban rászorulnak most a támogatásra” – tette hozzá.
A program egyik munkatársa, Józsa-Ferencz Abigél nemrég egy napot töltött a csíksomlyói tűzkárosultak között. Azt tapasztalta, a pusztítás összefogta a somlyói roma közösséget, az emberek nem haragszanak egymásra, empatikusak, igyekeznek egymást segíteni, támogatni. Örömmel újságolta, hogy a gyermekek jól vannak, a felnőttek pedig szeretnék hasznossá tenni magukat, s példaként említette: csoportokat szerveztek, az étkezések után takarítanak és felmosnak az ideiglenesen otthonukká lett sportcsarnokban.
