A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Minisztérium az elmúlt pénteken tette közzé azt a rendelettervezetet, melynek értelmében a paraszti gazdaságokban, a nem kereskedelmi farmokon legtöbb öt hízósertést lehet tartani. A rendelettervezetet közmeghallgatásra bocsátották a mezőgazdasági minisztérium hivatalos honlapján.
A rendelet megszabja az ország területén működtethető sertésneveldék típusait és nagyságát is. Eszerint a nem kereskedelmi farmokon (amelyek nincsenek bejegyezve a cégbíróságon), az úgynevezett megélhetési gazdaságokban, ahol családi fogyasztásra tartanak állatokat, legtöbb öt hízósertés tartható. A sertéseket be kell jegyezni az országos állatjegyzékbe (SNIIA), a farmoknak eleget kell tenniük az állategészségügyi, biobiztonsági előírásoknak.
A kereskedelmi sertésfarmokon – ezeket szintén be kell jegyezni az SNIIA-rendszerbe és a cégbíróságon is – létszámkorlátozás nélkül nevelhetők a sertések, az állategészségügyi és biobiztonsági előírások betartása mellett. Ezeknek az egységeknek állategészségügyi engedéllyel is kell rendelkezniük. Az ebbe a kategóriába eső farmok engedélyezett magánszemélyek, családi vagy egyéni vállalkozások vagy jogi személyiségek tulajdonában lehetnek. A rendelettervezet szerint a sertéstartók saját felelősségükre térhetnek át egyik farmtípusról a másikra.
Dr. Sikó Barabási Sándor, a Kovászna Megyei Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Igazgatóság vezetője érdeklődésünkre elmondta: a hétvégén Karácsonykőn (Piatra Neamț) tartottak megbeszélést az országos hatósággal. Szó esett a rendelettervezetről is, de konkrétumok nem hangzottak el, egyelőre csak a közmeghallgatás zajlik. Van, akinek megfelel a tervezet, van, akinek nem. Léteznek olyan magángazdaságok is, ahol 15–20 hízót tartanak. Nehéz elképzelni, hogy ez a család használatára szükséges – értékelte az igazgató.
Kozma Béla, a Kovászna Megyei Mezőgazdasági Igazgatóság megbízott igazgatója szerint az afrikaisertéspestis-járvány miatt „rá fognak állni” a sertéstenyésztés szabályozására, a tervezet minden valószínűség szerint törvényerőre emelkedik. Nagy az összevisszaság, de szakmai szempontból helyes, alátámasztott a kezdeményezés. Kozma Béla is tart sertéseket. Gazdaként számára nem előnyös a tervezet – állapította meg.
A hatóságok nem tudják kézben tartani az afrikai sertéspestis terjedését, ennek egyik következménye az, hogy az ország sertéshúsigényének 80 százaléka importból származik. A kérdés összetett, nem csak a sertéstartókat kell figyelembe venni. Az afrikai sertéspestist a vaddisznók is terjesztik, szükség lenne a vadgazdálkodás terén is közbelépni, még ha ez nagyon kényes téma is. Ugyanakkor rendezni kellene az állatok nyilvántartását. Nagyon sok sertést „kímélnek meg” a fülszámozás adta stressztől – fűzte hozzá Kozma Béla.
Csoma Károly zágoni gazda hosszú ideje foglalkozik sertésneveléssel. Szerinte nem hoz semmi jót a gazdáknak a tervezet. Sok mindent írnak az afrikai sertéspestis számlájára. Úgy tudja, Vietnamban már kifejlesztették az afrikai sertéspestis ellenszerét, habár erről nem sok szó esik. Valójában azon vannak, hogy ellehetetlenítsék a kisgazdaságokban a sertésnevelést, ezzel adva nagyobb teret a disznóhús importjának. Másrészt azt akarják, hogy a gazdák hivatalosítsák gazdaságaikat, álljanak át családi, egyéni vállalkozásra. Ezzel lényegében az adózást akarják kiterjeszteni a kisgazdaságokra – vélekedett Csoma Károly.
