Fortyog az indulat Florin Cîțu ellen, a pénzügyminiszterből lett kormányfő ugyanis nekiállt rendet vágni az állami kiadások elvadult rengetegében, és rövid idő alatt magára haragította a nyugdíjasokat, az egyetemistákat, a közalkalmazottakat és a magánszféra egy részét is: elmarad a nyugdíjak és a gyermekpénz emelése, kevesebbet vonatozhatnak ingyen az egyetemisták, befagyasztják a béreket, lefaragják a pótlékokat, és megvonják az üdülési jegyeket, amivel a vendéglátóiparra is súlyos csapást mérnek.
Az érintettek hevesen tiltakoznak, a szociáldemokraták pedig a markukba röhögve szítják a tüzet, amit ők maguk raktak meg az elmúlt években, merő választási számításból.
És jól számoltak, mert nem ők, hanem a liberálisok vesztenek rajta azon a velejéig hazug pénzügyi politikán, amit a választási csalásért és korrupcióért is elítélt Liviu Dragnea volt PSD-elnök főzött ki barátjával, a több korrupciós perben is vádlott (kettőben alapfokon el is ítélt) Darius Vâlcovval. Amikor 2016-ban megnyerték a választásokat, magas béreket, egységes bérrácsot, jelentős nyugdíjemeléseket és számos más jóléti intézkedést ígértek. Csak úgy röpködtek az összegek és százalékok Lia Olguța Vasilescu akkori munkaügyi miniszter szájából, és most látni, mi lett belőlük: a béremelés oroszlánrésze a munkavállalók egynegyedét kitevő állami szektorban valósult meg, a hónapokig egyeztetett egységes bérrácstörvényt – amelynek szerepe a munkakörök rangsor szerinti jövedelmezése lett volna – utólag annyit módosítgatták, hogy egy minisztériumi sofőr ma is többet keres egy tanárnál, a bérpótlékok pedig nem tűntek el, sőt: vannak hivatalok, ahol számítógépre, a szervezet elhasználódására, a porra és más „mérgező” körülményekre is plusz pénzt adnak, holott az állami bérek ezek nélkül is átlag 40 százalékkal magasabbak a magánszektorban kapott fizetéseknél. A nyugdíjaknál még nagyobb az egyenlőtlenség: miközben az ország minden negyedik idős polgárát szegénység fenyegeti – mert a sokat emlegetett 40 százalékos nyugdíjemelést képtelenség kigazdálkodni ebben a kiszipolyozásra szokott országban –, néhány tízezer kiváltságos csillagászati különjuttatást kap, amiért nem ő dolgozott meg. Mindennek egyik eredménye az államadósság megugrása, a másik a beruházások, a fejlesztések elmaradása.
A harmadik a társadalmi feszültség, de erről már a 2019 őszétől regnáló liberális kormány is tehet. A koronavírus-járvány miatt százezrek jövedelme esett vissza vagy szűnt meg, a turisztikai vállalkozók negyede már csődöt mondott, de más ágazatok is sínylődnek, ám bizonyos állami munkahelyeken ezalatt is zavartalanul növelték a béreket és kiegészítő juttatásokat. Az pedig egyenesen diszkriminatív, ahogy a járványpótlékot osztogatták: a prefektúrákon szinte mindenkinek, a kereskedelemben szinte senkinek, pedig az eladók kitettebbek a fertőzésveszélynek, mint az irodai dolgozók. Ezzel az egész félrecsúszott rendszerrel 2020-ban – szintén választási okokból – nem foglalkoztak, most is a költségvetési hiány miatt kényszerülnek rá, de itt az esély a viszonyok kiegyensúlyozására, a normalitás megteremtésére. Csak el ne puskázzák.