Előrehozott parlamenti választást tartanak vasárnap Koszovóban, a felmérések szerint a baloldali, nacionalista Önrendelkezés szerezheti meg a szavazatok többségét. Alig másfél évvel a legutóbbi választások és két kormánybukás után ismét urnák elé kell vonulniuk a koszovói állampolgároknak, hogy az ország új vezetéséről döntsenek.
Vasárnap 28 párt, illetve koalíció több mint ezer jelöltje méri össze erejét, hogy kiderüljön, ki kerülhet be a 120 tagú pristinai törvényhozásba. A koszovói választási törvény szerint önállóan induló pártok esetében 5 százalékos a parlamenti küszöb, míg koalíciók esetében 7.
A közvélemény-kutatások szerint a legtöbb szavazatra az Önrendelkezés számíthat, hiszen az utóbbi években folyamatosan nőtt a támogatottsága, és másfél évvel ezelőtt is rá szavaztak a legtöbben. Politikai elemzők szerint azonban kevés esély mutatkozik arra, hogy a korábban a tagjai botrányairól is ismertté vált párt önállóan kormányt tudjon alakítani. A 2019. októberi választást követően is a koalíción belüli ellentétek miatt bukott meg az Önrendelkezéshez tartozó Albin Kurti kormánya. Az Avdullah Hoti vezette kabinetet szintén a belső ellentétek dúlták szét, a politikusok nem értettek egyet abban, hogyan kellene kezelni a koronavírus-járványt. Ez azonban nem feltétlenül vezetett volna előrehozott választáshoz, ám egy alkotmánybírósági döntés miatt érvénytelennek nyilvánították a tavaly nyáron megalakult kormány mandátumát.
A taláros testület döntése értelmében nem gyakorolhatja képviselői jogait az, akit három éven belül jogerősen bűnösnek mondtak ki büntetőperben. Az alkotmánybíróság kimondta, hogy a kormányt nem az alkotmánnyal összhangban választották meg, mert Efrem Arifi roma kisebbségi képviselő szavazata – amely nélkül nem alakulhatott volna meg a kormány – érvénytelen volt. A politikust ugyanis 2018-ban 15 hónap börtönre ítéltek, mert egy civil szervezeten keresztül 26 ezer eurót sikkasztott.
A pristinai politikatudományi intézet felmérése szerint az Önrendelkezésre az állampolgárok mintegy 40 százaléka adhatja voksát, ami körülbelül 50 helyre lenne elég a 120 fős parlamentben. A párt még úgy is a legnagyobb népszerűségnek örvend, hogy tervezett listavezetője, Albin Kurti végül nem indulhat, a választási bizottság ugyanis a fent említett alkotmánybírósági döntésre hivatkozva törölte mindazok jelölését, akiket az utóbbi három évben valamely bíróság elmarasztalt.