Sepsiszentgyörgyön az új tüdőkórház építésénél számíthatnak központi forrásokra (ez a megyei önkormányzat lapunkban már ismertetett projektje), ezen kívül egy új, uszodát és atlétikapályát is magában foglaló sportkomplexum létrehozásában, illetve a stadion lelátóinak felújításánál (ezeket már a megyeszékhely indítja el), Kézdivásárhelyen a régebb megkezdett uszoda finanszírozását veszi át a várostól a minisztérium, Kovásznán a már megtervezett wellness-kezelőközpontét, Baróton a sportcsarnokét (amelynek terve szintén elkészült, és Cseke Attila szerint igen szép), de Bodzaforduló sem marad ki a sorból, ott a helybeliek kérésére egy tanuszodát fognak építeni.

A fejlesztési miniszterre egész Románia úgy tekint, mint aki egy hatalmas pénzes zsákon ül, az RMDSZ azonban a kormány reformminiszterét látja Cseke Attilában, aki már korábban, az egészségügyi tárca élén is bizonyított (az ő nevéhez fűződik a kórházak decentralizálása), és a jelenlegi kormányban ő az egyetlen, aki máris konkrét intézkedéseket jelentett be, a következő hónapokban és években pedig várhatóan ő lesz a reform arca – véli Antal Árpád. Sepsiszentgyörgy polgármestere kiemelte, hogy a beruházások mindenkinek fontosak, emellett azonban számos más tennivaló is van.

Felszámolnak egy fölösleges intézményt

Jó néhány változtatásra van szükség, de én soha nem ijedtem meg a feladatoktól – állítja Cseke Attila, és be is számolt első lépéseiről. Ami már látható (a minisztérium honlapján), az az építkezési felügyelőség regionális szintjének megszüntetésére vonatkozó törvénytervezet. Ez volt az egyetlen háromlépcsős – megyei, regionális és központi – felügyelőség az országban, és nem működött jól, a hatáskörök fedték egymást, ám a munka nagy részét továbbra is a megyei felügyelőségek végezték. Országszinten 397 ellenőrzési joggal bíró építkezési felügyelő van, közülük 14 a regionális szinten, de ők sem egyenletes eloszlásban, a Konstanca székhelyű délkeleti régióban például egy regionális felügyelő van, egy osztályvezető – de beosztottak nélkül! –, négy közgazdász, egy regisztrátor és egy jogász. Így nincs értelme fenntartani egy intézményt, a cél ugyanis a hatékony építkezési felügyelőség – magyarázta a miniszter. Hozzátette: nem lehet egy tollvonással felszámolni ezeket a hivatalokat, köztisztviselőkről van szó, be kell tartani az eljárást – de megkezdték.

Decentralizálás a sportban

Cseke Attila a decentralizálás elszánt hívének vallja magát, hisz a helyi közösségek erejében, és meggyőződése, hogy bölcsebben tudnak az őket érintő ügyekben dönteni. Most olyan minisztériumot vezet, amely nem közvetlen módon vesz részt a decentralizálásban, hanem koordináló szerepe van, segíti a szaktárcákat ebben a folyamatban. Az első lehetséges terület, ahol lépni lehet, a sport- és ifjúsági minisztériumé, amelynek szintén RMDSZ-es vezetőjével, Novák Eduárddal már többször is egyeztettek. Azt tervezik, hogy a sportigazgatóságokat a megyei önkormányzatoknak adják át, a táborokat és a helyi sportklubok többségét pedig a helyi önkormányzatoknak, mert jelenleg a központhoz tartoznak, és „vagy foglalkoznak velük, vagy nem”. Néhány sportklub ezután is a minisztériumnál marad, erről a szaktárca dönt, miután elvégezte a megfelelő elemzéseket, de haladnak, várhatóan egy-két hónap alatt az erre vonatkozó törvénytervezet is elkészül.

Százból négy gyermeknek jut bölcsőde

Kiemelten fontosnak tartja Cseke Attila a bölcsődék építését is, már a hivatalba lépése utáni első héten közölte, hogy nagyszabású bölcsődeépítési programot indít. Már kiadták a tervezési feladatot, az országos beruházási társaságnak három típustervet kell készítenie négy-, hat- és tízcsoportos bölcsődékkel. Egy csoportban 3–8 kisgyermek lehet, vagy legtöbb 10 – szögezte le. Hozzátette: most általában többen vannak, mert óriási az igény, és nagyon kevés a hely. Románia e téren messze a legutolsó az Európai Unión belül: itt az egy-három éves gyermekek alig négy százalékát lehet bölcsődébe vinni. Ez az arány a rangsorban előttünk álló Bulgáriában 11 százalék, a listavezető Dániában pedig 70 százalék, tehát „nagyot kell lépni és nagyot is fogunk”. A fejlesztési miniszter szerint több száz bölcsődét kell építeni, és az idén már el is kezdenek néhány tucatnyit, de előbb a jogi kereten is módosítani kell, mert az érvényes szabályozás 1997-ben született, és a tárca korszerű, XXI. századi kisgyermekgondozókat akar, amely a következő 50 évre szól.

Módosul a bölcsődék finanszírozási rendszere is, fenntartásukat átveszi az állam, belehelyezi a tanügyi rendszerbe, és ugyanúgy létszámhoz igazított pénzügyi keretet biztosít számára, mint ahogy ez az iskolákban történik. Az erre vonatkozó törvényt az RMDSZ kezdeményezésére már tavaly elfogadta a parlament, tehát rövid időn belül teljesen más lesz a bölcsődei rendszer. Cseke Attila szerint azért van szükség erre, mert azoknak az önkormányzatoknak is nehéz volt hosszú távon működtetni a bölcsődéket, amelyek nagy erőfeszítéssel, helyi költségvetésből építettek egyet-kettőt. Ezzel kapcsolatosan Antal Árpád elmondta, hogy Sepsiszentgyörgyön ugyan két számjegyű a bölcsődei helyek százalékos aránya, de tavaly 2,2 millió lejbe került a fenntartásuk, és „sok millióba” az építésük.

Hogy ne rettegjünk a földrengéstől

Új alapokra helyezné a minisztérium a földrengés által veszélyeztetett épületek rehabilitálását is, mert az 1994-től meglévő program nem nevezhető hatákonynak: 27 év alatt 26 épületet sikerült megerősíteni ebből, holott csak Bukarestben 840 piros ponttal jelölt, tehát meggyengült szerkezetű épület van.

Az első lépés e téren, hogy nem egy-, hanem többéves pénzügyi keretet szabnak, hogy ne kelljen évenként újrakezdeni a procedúrákat. Ez ugyanis az egyik akadálya annak, hogy nincs eredmény: tavaly a vonatkozó kormányrendelet júniusban jelent meg, nem is kezdtek el semmiféle beruházást. Cseke Attila szerint magán a koncepción is változtatni kell, az államnak meg kell védenie a veszélyeztetett ingatlanokban élőket és a mellette sétálókat is attól, hogy rájuk omoljon a fal egy földrengés miatt, ezért a magántulajdonban levő épületek tatarozását is támogatnia kell. Ilyen már történt, legutóbb a Konstanca megyei Hîrșován 2015-ben, de Bukarestben is 2014-ben. Azóta viszont semmi, aminek az is oka lehet, hogy az idősebb lakástulajdonosok nem tudják kifizetni a megerősítési munkálatokból rájuk eső, sokszor több tízezer euróra rúgó összegeket, ezért az RMDSZ politikusa szerint ilyen esetben az államnak kellene átvállalnia a költségeket, természetesen garanciát is szabva. Javaslata az, hogy az így felújított ingatlanokat tíz éven belül csak az állami támogatás visszatérítésével lehessen elidegeníteni. Ugyanakkor be kell vonni a programba a közintézményeket, állami hatóságok székhelyeit, önkormányzati ingatlanokat is, amelyeket eddig kihagytak, noha néhol több százan dolgoznak.

Elfogadható a költségvetés

Mindehhez nemcsak szándék kell, hanem pénz is, Cseke Attila szerint azonban „az adott körülmények között” elfogadható a fejlesztési minisztérium költségvetése, ha „az almát az almához, nem pedig a körtéhez hasonlítjuk”. Tavaly 5 milliárd lej volt, az idén pedig 7,15 milliárddal indul, és a tárcavezető bízik abban, hogy július-augusztusban ki fogják egészíteni ezt az összeget. Egyelőre van keret, felelősen gazdálkodunk vele, és lesz fejlődés – ígérte. Hozzátette: a legfontosabb a szemléletváltás, így lehet új irányba mozdítani a dolgokat.