Kürti László úgy fogalmazott, kétféle költészet létezik: az egyik az élet, másik az irodalom felől közelít. Költészetét – akárcsak Balassi Bálintét – a gyakorlati valóságtapasztalat jellemzi, s számára is meghatározó a lovas élet. A 44 éves Kürti László az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskolán, a Semmelweis Egyetemen, majd a Debreceni Egyetemen tanult. 1999-ben Félszavak címmel jelent meg első verseskötete, amelyet eddig öt követett. A Mátészalkán tanárként dolgozó költő munkásságát többek közt a Tokaji Írótábor Nagydíjával és Bella István-díjjal is elismerték.

Angyalosi Gergely irodalomtörténész méltatásában úgy fogalmazott, hogy költő az, akinek saját világa van. Ez a saját világ első kötetétől kezdve jelen van Kürti László verseiben. Önálló lírai univerzumot teremtett, csak rá jellemző kapcsolatot alakított ki a nyelvvel, megtalálta saját beszédmódját, mellyel az őt foglalkoztató létproblémákat, emlékfoszlányokat, kétségeket fogalmazza meg. Szenvedélyesen keresi az igazságot önmagával és a világgal kapcsolatban. Kürti László lírája a kortárs magyar költészet karakterisztikus, kiérlelt példája – hangsúlyozta a professzor.

Az irodalmi elismerés másik idei díjazottja Ross Gillett ausztrál költő, műfordító, aki a járvány miatt nem utazhatott Magyarországra.

Az 1997-ben Molnár Pál újságíró által alapított irodalmi elismerést évente egy magyar anyanyelvű és egy külföldi költőnek adják át. A díj a 16. századi magyar végvári szablya mintájára kovácsolt kard.