Hosszú idő telt el azóta, hogy nyertes lett egy sor, a község sorsa szempontjából fontos pályázat, de aki figyelemmel követte riportjaink sorát, arról is tudomást szerezhetett, hogy a kiszámíthatatlan hazai pénzügyi rendtartás előre nem látható akadályokat gördített a községépítés útjába. Az önkormányzatnak előbb a bürokratikus akadályokat kellett leküzdenie, aztán meg azzal a jelenséggel szembesült, hogy a munkálatok kivitelezésére jelentkezett cégek a korábbi tervezetek alapján meghatározott pénzalapokat már kevesellték, és emiatt nem vállalták egy-egy objektum kivitelezését. Végül azonban csak-csak beindultak a beruházások: dolgoznak többek között a szennyvízcsatorna kiépítésén és a polgármesteri hivatalnak otthont adó épület felújításán. A falufejlesztés dolgai mellett sepsikőröspataki látogatásunk során érdeklődtünk a helybeli iskola mindennapjairól is.
A türelem rózsát terem
A sok akadály után végül csak-csak sikerült beindítani egy-egy beruházás kivitelezését, így aztán elmondható, hogy településfejlesztés dolgában is igaz a régi mondás, miszerint a türelem rózsát terem. Kisgyörgy Sándor községgazda örömmel tájékoztatott arról, hogy nemrégiben megépült a községi óvoda és napközi otthon legújabb épülete, és arra is alkalom adódott, hogy az önkormányzat felkészüljön a soron levő beruházások anyagi és törvénykezési előkészítésére.
A befutó pályázatokkal, beérő fejlesztésekkel kezdjük a beszélgetést.
– Az olcsóbb ajánlat miatt szerződést kellett kötnünk egy olyan Dâmbovița megyei céggel, amely végül is elfogadhatóbb áron vállalta a községközpont szennyvízhálózatának kiépítését már tavaly ősszel. Azóta a községközpont néhány utcája sártengerré vált, a főutat kíméljük, hogy ne kelljen feltörnünk az aszfaltozott részeket ebben a latyakos időben. Újabban a cég két munkacsoporttal dolgozik, az egyik a fővezetékkel foglalatoskodik Fűzfalva településrészen, a másik pedig a falu közötti utcákban a rácsatlakozásokat készíti el. Sajnos a kivitelező a téli időszakra hivatkozva eddig csak mintegy 35 százalékban végezte el a munkálatot, mi pedig a sár miatt türelemre kérjük a lakosságot. A szennyvízelvezetést Árkos érintésével a sepsiszentgyörgyi Közüzemek központi ülepítője fogja átvenni.
A szennyvízelvezetést a sepsiszentgyörgyi Közüzemek központi ülepítője veszi át
Megújul az Apor-udvarház
Tavaly még csak emlegettük, hogy sor kerülhet a jelenlegi polgármesteri hivatal kuriális épületének felújítására és korszerűsítésérre. Látogatásunk idején jó benyomást tett az épület felújított emeleti traktusa, a kivitelező cég munkacsoportja pedig gőzerővel dolgozott a földszinti rész teljes felújításán. A polgármester elmondta, hogy a faluközösség a Kőröspatakra bebíró zaláni Apor családtól vásárolta meg annak idején a ma közigazgatási célokat betöltő ingatlant, amelynek alagsorában egy annak rendje és módja szerint kialakított, mutatós bolthajtásos pincetér is fennmaradt, gazdagítva az épületegyüttest.
Egyértelműnek mutatkozik, hogy az illető vásár a XIX. század derekán üttetett nyélbe, ugyanis 1897-ben az épület kaszinótermében ünnepi táncmulatságot hirdetett báró Apor Gábor (1851–1898), Háromszék vármegye alispánja oltszemi és kőröspataki birtokos, a torjai volt gyógyszanatórium építő tulajdonosa. A zaláni Aporok a XVII. században Thököly szerencsétlen hadjáratai után szakadtak le az altorjai törzstől. A család egyik kiskorú utóda került Zalánba, ő alapította az ottani Apor családot – derült ki a marosvásárhelyi Teleki-tékában levő eredeti okiratokból. A sepsikőröspataki ingatlan a XIX. században Apor-kastély néven került eladásra az említett századforduló végén vagy az interbellum elején.
Zajlik a munka az Apor-kúriában
Hogyan tovább?
A polgármester bízik abban, hogy a tavasz végére befejezik itt a munkálatokat, s utána következhet a pincerész.
– Nagyon összeházasodtunk ezzel a céggel, rengeteg munkája lesz, évekig eltarthat. Ugyancsak ez a cég kivitelezi a Kálnoky Ludmilla nevét viselő központi nagy iskola felújítását és bővítését, a község két kultúrotthonának tatarozását-korszerűsítését is. Időközben folyik az új óvoda bebútorozása, a bölcsődei rendszerű épület teljes belső elkészítése. Soron következik a közvilágítás teljes felújítása, amire szintén pályázat útján nyertünk 600 ezer lejt. Most várjuk az állami befektetési alap jóváhagyását, hogy kivitelezhessük a kálnoki gyermekeknek megpályázott sportpályát a régi református parókiakert területén.
Régi álma még a helyi önkormányzatnak a Vadas-tetőn levő ház és környékének átvétele s az igatlannal kapcsolatos tennivalók rendezése. Elsősorban egy tervezőmérnököt keresnek, akivel meg lehetne beszélni a teendőket, ott ugyan sem ivóvíz, sem pedig villanyáram nincs, de nagyon kapcsolódik a falu történetéhez, ha jól emlékeznek az öregek, valamikor a román interbellum idején az árkosi báró Szentkereszty család is a Vadas-tetőn szervezte meg híres vadászati bemutatóit.
Kisgyörgy Sándor sepsikőröspataki, valamint Máthé Árpád árkosi polgármester egybehangzóan állították: pert indítanak a minisztérium ellen a bányatóért. Egyelőre ugyanis semmilyen előrelépést nem tapasztaltak az ügyben, minden kezdeményezésükre csak kitérő választ kaptak, pedig akadt időközben olyan kijelentésük is, amikor a minisztérium elismerte, hogy a 27 hektáros tó a hozzá tartozó területekkel egyetemben az önkormányzatokra akadály nélkül átruházható.
– Kivártuk a választások időszakát, de most már folytatni akarjuk a harcot, ugyanis ha most, ebben a helyzetben nem indítjuk be a pert, akkor többet soha. Ha az RMDSZ-nek nem sikerül politikai akaratot kieszközölnie, nem tudunk előrelépni. Egy biztos: a bányatóról nem akarunk lemondani, még akkor sem, ha a pénzünkön kell majdan visszavásárolnunk.
Hétköznapok járványidőben
Sepsikőröspatakon, ha befordulunk Bucsi László portájára, minden az életről szól: a család gyarapodásáról, a kézművesség ötletesebbnél ötletesebb termékeiről, az olyan tárgyakról, amelyeket akárhol nem tud megkapni az ember, vagy az olyanokról, amelyeket egyenesen meg kell rendelnie. Használati és dísztárgyak, értékes vadásztrófeák díszei készülnek itt, alátétek és más, nemcsak fából, hanem fémből készített hasznos eszközök is, mind olyan esztergán, amelyet maga a kézműves tervezett és épített meg. Bucsi László kétgyermekes apa, a harmadikat is várják feleségével, Bende Eleonóra Zitával, aki 18 esztendeje a Mikes Kelemen Főgimnázium magyar nyelv és irodalom szakos tanára.
Bucsi László munka közben
Menteni az öreg iskolát
Gyermekkel nem áldotta meg a Fennvaló, így az a nemes ötlete támadt, hogy katolikus szellemben működő nevelőintézetet és iskolát alapít Sepsikőröspatakon nemcsak szegény sorsú, hanem magyar cigány gyerekek számára is gróf Kálnoky Félixné. A cseh származású báró Beess Chrostin Ludmillát (1851–1928) nagylelkű adományai miatt már korábban is a helyi katolikus egyházközség jótevőjeként tartották számon. Az intézet létrehozásával 1889-ben elhunyt férje, gróf Kálnoky Félix, valamint sógorai, Imre és Pál emlékét kívánta nemes, közhasznú tettel megörökíteni, akik nem hagytak fiú utódot maguk után. Az építés 1891-ben fejeződött be, miként mondta: „a kisdedóvás és leánynevelés teendőit a Szent Vincéről nevezett és Szatmáron anyazárdával bíró tisztelendő irgalmas nővérek gondozására és vezetésére bízom, mert csak így remélhetem biztosan, hogy ezen kegyeletes emlékül létesített intézet magasztos feladatainak mindenkor híven meg fog felelni”. A tanulók főként Kőröspatakról és a környező falvakból, Árkosról és Kálnokról érkeztek. Vannak köztük szép számban protestáns felekezetűek is. Az 1948-ban megjelent iskolatörvény alapján az állam felszámolta a felekezeti oktatást, államosította az egyházak iskoláit, megszüntette a Sepsikőröspatakon több mint fél évszázadig fennálló katolikus iskolát és óvodát is. Az intézet épületébe a községi állami iskola költözött, amely fennállásának századik évfordulója alkalmával újra felvette az alapító nagyasszony nevét. Kálnoky Ludmilla porai a helybeli Kálnoky temetkezési kriptában nyugszanak, nevét viseli az iskola mellett a 2005-ben alakult Kálnoky Ludmilla Egyesület is.
Pénzes Loránd, a megyei szintű római katolikus gyűjtőlevéltáros egyik tanulmánya mutatja be a sorozatos erőfeszítéseket, amelyek az öregedő épület helyzetére-sorsára vonatkoznak. Bemutató sorait így zárja: „Az alapítólevélben katolikusnak alapított intézet újjáélesztésére az 1989-ben bekövetkezett rendszerváltás kínált volna lehetőséget, de az épület visszaigénylését a gyulafehérvári katolikus Főegyházmegyei Hatóság elmulasztotta. Ezzel szemben az intézet alapítójának örököse, Kálnoky Tibor 2003-ban visszaigényelte és vissza is kapta az államtól az intézetnek otthont adó épületet. Ezt néhány évvel később a tanügyminisztérium az épületben működő községi iskola számára megvásárolta Kálnoky Tibortól.”
Sok évbe tellett a helyi önkormányzatnak az épület felújítási és bővítési tervezetének elkészíttetése. Sajnos, a járvány kötelező szabályai megritkították az iskolai rendezvényeket. Kérdéseinkre Vancea Eszter, a 254 gyermeket oktató intézmény igazgató-tanára elmondta: eddig a sárga forgatókönyv szerint folyt – mondhatni, zavartalanul – a tanítási folyamat, az oktatás-nevelés az alsó osztályokban és a VIII. osztályban. Öröm számukra, hogy végre egy közeli cég nyerte meg a licitet, s remény van arra, hogy tavasz után megkezdik a felújítási-bővítési munkálatokat. Az igazgató szerint még a maradék Erasmus-program egyes feladatai biztosíthatnak közösségi, hasznos tevékenységbe való bekapcsolódást a tanulóknak.
A részletek felől Gaál Zsuzsától érdeklődtünk.
– A mi iskolánk is kivitelezője a KA229 Elsődleges szocializáció az óvodába elnevezésű Erasmus+ projektnek. Ennek időtartama 24 hónap, és 2020. december 1-jén vette kezdetét. A projektben négy ország képviselteti magát: a mi iskolánk, a pécsi Éltes Mátyás Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény, egy portugáliai iskolacsoport, valamint a törökországi Balikesir elemi iskolájának diákjai. A kőröspataki iskola, a projekt koordinátora. A programok között szerepel a részt vevő iskolák látogatása, bevált módszerek tapasztalatcseréje és ezeknek a saját iskolákban való megvalósításai. A magyarországi iskola az állatterápia lehetőségeit mutatja be. A portugálok a szülők iskolájába vezetnek be, míg a török partneriskola a kreatív drámajátékok világába nyújt betekintést. A helyi óvodában zajlik majd a szabadtéri tevékenység és bemutatók. A projekt óvodáskorú gyerekeinket célozza meg, akik részt vesznek különböző tevékenységekben, amelyek segítségével jobban megismerhetik a négy szereplő ország hagyományait, ünnepköri szokásait.
