Adrian Oros agrárminiszter a Városok és közösségek – Vízió, 2030 című konferencián beszélt az Európai Unió által jóváhagyott kétéves átmeneti időszakról, valamint a 2021-ben és 2022-ben a mezőgazdaságban az APIA-s közvetlen kifizetésekre és vidékfejlesztési pályázatokra elkölthető összegekről. A miniszter bejelentése szerint nevezett két év alatt Románia 6,3 milliárd eurót költhet ezen támogatások kifizetésére. Vidékfejlesztési pályázatokra ebből közel 2,2 milliárd euró költhető el, illetve írható ki pályáztatásra.
A miniszter olyan típusú mezőgazdaság-fejlesztési pályázatok indítását tűzte ki célul a két év alatt, amelyek hozzájárulnak az élelmiszerhiány kereskedelmi mérlegének csökkentéséhez – az élelmiszerimport visszaszorításához. „Alapos elemzést végeztünk a szükségekről, több találkozót szerveztünk az egyesületekkel, és az eredményt közöltük az uniós bizottsággal. Az új közösségi agrárpolitika csak 2023-tól kerül bevezetésre, két év átmeneti időszak van, és ezekben az években a régi szabályokat kell alkalmaznunk új uniós pénzekkel. Olyan támogatható intézkedéseket indítunk el, amelyek a régi vidékfejlesztési tervben is sikeresek voltak.” A miniszter kiemelte, a tárgyalások során olyan intézkedéseket igyekeznek az átmeneti időszakban megtartani, amelyek megfelelnek az új nemzeti stratégia céljainak is, és amelyek hozzáadott értéket teremtenek a hazai mezőgazdaságban. A miniszter szerint Romániának nagy problémája az élelmiszer-termelés külkereskedelmi mérlegének hiánya, és ezt a jövőben javítani kell. „A vidékfejlesztési pályázati támogatásoknál a két évben nagy hangsúlyt fektetünk a gazdaságok beruházásainak kifizetésére. Itt többtípusú gazdaságot és alintézkedést fogunk megkülönböztetni: zöldségtermelő, gyümölcstermesztő, állattenyésztő és farmszintű termékfeldolgozás.
A másik nagy problémánk a mezőgazdasági társulást illeti, hiszen a kisgazdaságok számára a piacon maradásra a társulás jelenti a valódi megoldást. Az emberek tartózkodóak, de mi a jövőben is előnyben szeretnénk részesíteni ezeket a pályázatokat. Folytatni fogjuk a feldolgozás fejlesztésének támogatását, valamint elég nagy összeget fogunk biztosítani a Leader-program részeként a helyi kezdeményezéseknek is.”
Részletesebb információkért a megyei vidékfejlesztési hivatalt is megkerestük, konkrét intézkedésekről és pályázható összegekről azonban semmilyen hivatalos értesítést nem kaptak még. Annyit azonban megerősítettek, hogy a országos vidéki beruházásokat kifizető ügynökség vezetőségének több online gyűlésén is elhangzott, hogy lesznek kiírások a 4.1-es (gazdaságok korszerűsítése), a 4.2-es (termékfeldolgozás támogatása), a 6.1-es (fiatal gazdák vidéken történő megtelepedésének támogatása), a 6.3-as (kisgazdaságok támogatása), a 6.2-es és 6.4-es (vidéki szolgáltatások létrehozásának, illetve fejlesztésének támogatása), a 16.4-es (piaci szereplők partnerségi kapcsolatainak és a helyi piacok kialakításának támogatása) intézkedéseknél, valamint a 17.1-es fejezetnél is (növényi kultúrák és állatállomány biztosítási díjainak részleges megtérítésére).
Hivatalosan meg nem erősített, de sajtóban már megjelent információk szerint a 4.1-es intézkedést (gazdaságok korszerűsítése) több alösszetevőre osztanák, külön pályázható alapokkal. Külön támogatnák a farmszintű feldolgozást és előkészítést (100 millió euró értékű pályázható összeggel), a zöldségtermesztésben meleg- és üvegházak építését (100 millió euró), állattenyésztő farmok korszerűsítését (200 millió euróval, amiből sajtóértesülések szerint 90 milliót különítenének el a hegyvidéken gazdálkodóknak), mezőgazdasági gépek és felszerelések vásárlását (100 millió euróval), a gyümölcsfeldolgozást (50 millió euróval), gyümölcsösök létesítését (122 millió euróval). A mezőgazdasági termékek feldolgozásánál 122 millió euró lenne pályázható. A fiatal gazdák 100 millió euróra pályázhatnának, a kisgazdaságok 87 millióra, vidéki szolgáltatások létrehozására, illetve fejlesztésére 150 millió eurós keretösszegről szólnak a hírek. Helyi piacok kialakítását célzó partnerségeknek 50 millió eurós keretösszeg áll a rendelkezésükre, a növényi kultúrák és az állatállomány biztosítására kifizetett biztosítói díjak részleges megtérítésére pedig 10–15 millió eurót szánnának, a Leader-programok országos szinten 50–70 millió euró körüli összegből gazdálkodhatnának.