Új kifejezést kell megtanulnunk a járvány utáni gazdasági újjáépítés kapcsán az elkövetkező időszakban. Az Európai Unió illetékes intézményei – plenáris ülésén az Európai Parlament, valamint az Európai Tanács – ugyanis múlt héten elfogadták az úgynevezett Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközt (RRF), amely a 750 milliárd eurós Next Generation csomag legnagyobb programja. Ezzel – bár minden uniós tagország parlamentjének még ratifikálnia kell – megnyílt az út a helyreállítási pénzek nyári első kifizetése előtt. A továbbiakban az eddig rendelkezésre álló információk alapján a csomag célkitűzéseit, lehetséges menetrendjét foglaljuk össze.
A legnagyobb csomag
Mint ismeretes, a Next Generation EU nevű program egy 750 milliárd eurós ideiglenes helyreállítási eszköz, melynek célja, hogy hozzájáruljon a koronavírus-világjárvány okozta közvetlen gazdasági és társadalmi károk helyreállításához. Az elképzelések szerint a koronavírus utáni Európa zöldebb, digitálisabb és ellenállóbb lesz, felkészültebben nézhet szembe a jelen és a jövő kihívásaival. A Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz a Next Generation EU központi eleme, amely 672,5 milliárd euró keretösszegig nyújt a tagállamoknak hiteleket és támogatásokat, hogy elősegítse reformjaikat és beruházásaikat – olvasható az Európai Bizottság honlapján. A program egyben az EU történetének legnagyobb ösztönző csomagja. Célja, hogy enyhítse a koronavírus-világjárvány társadalmi és gazdasági hatásait, és hogy az európai gazdaságokat és társadalmakat fenntarthatóbbá, reziliensebbé tegye, továbbá felkészítse őket a zöld és a digitális átállásra. A tagállamok jelenleg saját helyreállítási és rezilienciaépítési terveiken dolgoznak, ezekhez igényelhet minden ország lehívható forrásokat.
A Next Generation EU továbbá magában foglalja az új, 47,5 milliárd eurós REACT-EU kezdeményezést is (kohéziós célú és az európai területeknek nyújtandó helyreállítási segítség). A REACT-EU célja, hogy folytassa és kiterjessze a koronavírusra való reagálást célzó beruházási kezdeményezés és a koronavírusra való reagálást célzó, kiterjesztett beruházási kezdeményezés révén végrehajtott válságreagálási és válságelhárítási intézkedéseket. Ezeket a forrásokat az alábbi alapok biztosítják: az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA), az Európai Szociális Alap (ESZA), a leginkább rászoruló személyeket támogató európai segítségnyújtási alap (FEAD). A Next Generation EU emellett más európai programok vagy alapok (pl.: Horizont 2020, InvestEU, vidékfejlesztés és a Méltányos Átállást Támogató Alap) költségvetését is megemeli.
Mivel a végső tárgyalások során 10 százalékról 13%-ra sikerült feltornászni az idei évben esedékes első előleg kiutalásának mértékét, így várhatóan már júliusban jelentős összegeket utalhat majd át az Európai Bizottság a tagállamoknak. Ehhez azonban legkésőbb április 30-ig minden tagállamnak be kell mutatnia saját helyreállítási és rezilienciaprogramját (román betűszóval ennek PNRR lesz a neve), amely a pénzek hatékony és szabályos elköltéséről szól. Természetesen egy sor szigorú feltételnek is meg kell felelni.
Hazai kilátások
Az Európai Bizottság már múlt pénteken felhívta a tagállamok figyelmét, hogy mind a ratifikálási, mind a saját források, illetve beruházási tervek tekintetében gyorsítsák meg a folyamatokat. Ahogy a bizottság elnöke, Ursula von der Leyen fogalmazott: „A bölcsesség és bizalom tette és teszi lehetővé, hogy a bizottság előteremtse a befektetésekhez szükséges összegeket.” Az EB elnöke azt is bejelentette, hogy eddig 19 tagállam nyújtott be részletes programot, további hét „elvi szinten” folytat tárgyalásokat a bizottság illetékeseivel. A terveknek egyébként nem csak a beruházási elképzeléseket kell tartalmaznia, hanem az államháztartás fenntarthatóságától az adózáson át a közbeszerzési szabályokig nagyon sok összetett elemet. Alapkövetelmény továbbá, hogy az összegek 37 százalékát környezetvédelemre, 20 százalékát pedig digitalizációra kell fordítani. Ugyanakkor minden javasolt beruházásnál figyelembe kell venni a „ne okozzon jelentős kárt a környezetben” elvet. Az eszközről szóló rendelet emellett kimondja, hogy csak azok a tagállamok számíthatnak forrásokra, amelyek tiszteletben tartják a jogállamiságot és az alapvető uniós értékeket, így tehát a tavaly decemberben elfogadott, idén januártól hatályba lépett jogállamisági rendeletnek meg kell felelni a pénzek lehívásához.
A napokban több hír érkezett arról, hogy nálunk is zajlanak – jobbára online formában – a tárgyalások a terv összeállítása, véglegesítése érdekében. A társadalmi párbeszéd keretében az érintett minisztériumok, munkaadói és munkavállalói szervezetek képviselői vesznek részt szakértőkkel együtt az egyeztetéseken. Cristian Ghinea, az európai projekteket kezelő szaktárca első embere tegnap Facebook-bejegyzésben közölte, hogy tartalmas tárgyalást folytatott Elisa Ferreira kohézióért és reformokért felelős uniós biztossal. A miniszter szerint néhány nagy infrastrukturális beruházás tervét már elküldték Brüsszelbe, ilyen a főváros hőellátását megoldó negyedmilliárd eurós elképzelés, nyolc ivóvízhálózat 1,8 milliárd eurós kiépítésének terve, valamint a Craiovát Pitești-tel összekötő gyorsforgalmi út egymilliárd eurós projektje.
Mint ismeretes, Romániának a helyreállítási és rugalmassági mechanizmus révén 30,4 milliárd euró áll rendelkezésére.
A saját forrásra vonatkozó rendeletet mostanig hat tagállam (Horvátország, Ciprus, Portugália, Szlovénia, Franciaország és Bulgária) ültette át saját jogrendjébe.
Lehetséges menetrend
A Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz három évre szól (azaz a megcélzott területekre a pénz odaítélésének 2024 előtt kell megtörténnie), a megvalósításhoz további három év áll rendelkezésre. Mindent egybevetve 2026-ig fut tehát a program, párhuzamosan a 2021–2027-es uniós költségvetéssel. A tagállamok nemzeti reformprogramját az Európai Bizottságnak legtöbb két hónap alatt kell elbírálnia, az Európai Tanácsnak pedig legfeljebb egy hónap alatt el kell fogadnia ezeket. Így a pénzkifizetés előleg formájában várhatóan júliustól indul meg.
A többi pénzt a nemzeti reformtervekben lefektetett célok teljesülése alapján lehet kifizetni majd, és fontos, hogy az egész folyamatot nemcsak az Európai Bizottság monitorozza szorosan, hanem az Európai Parlament szakbizottsága is kéthavonta beszámoltatja a bizottság illetékesét a dolgok állásáról. A bizottságnak emellett integrált információs és monitoringrendszert kell a tagállamok rendelkezésére bocsátania, amely összehasonlítható adatokkal szolgál a források felhasználásáról.
A finanszírozás másik szálán az is lényeges, hogy a most elfogadott RRF-rendelet után mikor tud felállni az új uniós alap, amely az EU-s költségvetés fedezete mellett ki tudja majd bocsátani azokat a kötvényeket, amelyek tőkepiaci bevételéből a tagállamoknak ki tudja utalni majd a pénzt. Ehhez az kell, hogy a helyreállítási alap működéséhez szükséges, az EU saját költségvetési forrásainak megemeléséről szóló rendeletet a tagállamok ratifikálják, ültessék át a jogrendjükbe. Ez azért is szükséges, mert a saját forrásokról szóló rendelet korlátozza minden kormány adóbeszedési jogát, illetve többletbefizetési kötelezettséget ír elő az uniós költségvetés irányában (ez lesz majd részben a fedezete a felvett hitelek visszafizetésének).
A Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz 672,5 milliárd eurós keretösszegéből kölcsön formájában 360 milliárd eurót, vissza nem térítendő támogatásként pedig 312,5 milliárd eurót terveztek felhasználni.
