A stratégiai kommunikációs törzs mai jelentése szerint mintegy százötvennel kevesebb beteget ápolnak jelenleg kórházban, mint egy nappal korábban, a 6895 beutaltból 935 páciens (kilenccel kevesebb, mint tegnap) állapota súlyos.
Csökkenőben a pozitivitás is, a kedd délelőtt – szerda délelőtt elvégzett majdnem 35 ezer tesztnek alig nyolc százaléka lett pozitív, ez országszerte 2815 új koronavírus-fertőzéses esetet jelent. Háromszékről ebben az időszakban kiemelkedően nagy számú, 21 újabb megbetegedést jelentettek, Kovászna megye fertőzöttségi mutatója továbbra is 0,6 ezrelék. Az elmúlt nap folyamán 62 áldozatot követelt a koronavírus, Háromszékről nem jelentettek halálesetet.
Ami az oltási kampányt illeti, Klaus Iohannis államfő tegnapi sajtóértekezletén úgy értékelte, nagyon jó ritmusban halad a lakosság immunizálási folyamata. „A tempó egyik hétről a másikra gyorsul, és mindannyian abban reménykedünk, hogy nyárára kilábalunk a járványból, ha betartjuk az érvényben lévő korlátozásokat” – mondta az államfő a Cotroceni-palotában.
Tegnap a kórházak COVID-19-betegeknek fenntartott részlegeinek újraszervezéséről tárgyalt Vlad Voiculescu egészségügyi miniszter a megyei közegészségügyi igazgatóságok vezetőivel. Az egészségügyi minisztérium megoldásokat keres arra, hogy a nem COVID-betegek számára elérhetőbbé tegye az orvosi ellátást, ugyanakkor javítsa a COVID-betegek számára nyújtott szolgáltatások minőségét.
Ellentmondások
Mindeközben több ellentmondásra derül fény. Radu Vasile, a Solidaritatea Sanitară szakszervezeti szövetség – mely egyébként tegnap tiltakozó akciót tartott a kormány székháza előtt – társelnöke szerint az egészségügyi dolgozóknak legfeljebb 55–60 százaléka kapta meg a koronavírus elleni védőoltást, és nem 90 százalékuk, amint azt kedden Valeriu Gheorghiță, a COVID-19 elleni oltáskampányt koordináló bizottság elnöke nyilatkozta. A szakszervezeti bizalmi „nem érti”, hogy miért kell a kórházakban – az intézmények saját személyzetével – működő, „semmibe nem kerülő” oltóközpontokat bezárni. Véleménye szerint azért, mert sok egészségügyi – betegség vagy egyéb ok miatt – kimaradt az első oltásból, most pedig azt már nem kaphatják meg, csak a második adagot adják azoknak, akik korábban megkapták az első dózist. Meglátása szerint az „nem normális megoldás”, hogy azok az egészségügyi dolgozók, akik nem kaptak oltást, iratkozzanak fel az oltásplatformra, mert leghamarabb áprilisra kapnak előjegyzést.
Másfelől az sem igaz, hogy Románia képes lenne új generációs vakcinákat előállítani: Dragoș Damian, a romániai gyógyszergyártók érdekeit tömörítő érdekvédelmi szervezet vezetője cáfolta Florin Cîțu miniszterelnöknek azt a kijelentését, hogy Románia is gyárthat koronavírus elleni vakcinát. A gyógyszergyártók szerint Lengyelországgal, Magyarországgal, Csehországgal és Szlovéniával ellentétben, ahol a gyógyszeriparnak fontosságot tulajdonítanak, és jelentős fejlesztések történtek, Romániában hanyatlott az ágazat, így Bukarest ma már egyszerű vakcina- és gyógyszerimportáló lett: a lakosság által fogyasztott gyógyszerek alig 4 százalékát állítják elő belföldön. Damian szerint Romániának tízéves technológiai lemaradást kell ledolgoznia, ha a hatóságok azt akarják, hogy Bukarest is gyártson vakcinákat. Az érdekvédelmi szervezet azt kérte a miniszterelnöktől, hogy hozzon létre közvetlenül a saját alárendeltségében egy gyógyszerügynökséget, amelyik elkezdhetné a gyógyszeripar újraépítését.