A bérpótlék is örök?

2021. február 18., csütörtök, Máról holnapra
Mózes László

Nagy a forrongás a bérpótlékok körül, ám ebben az évben azok változatlanok maradnak. A témakört alaposan elemeznie kell a kormánynak. Ezt Kelemen Hunor miniszterelnök-helyettes, az RMDSZ vezetője jelentette be, megjegyezve, hogy mivel tavaly decemberben az volt a kormány álláspontja, hogy 2021-ben befagyasztják a béreket – azok tehát pótlékostul változatlanok maradnak –, most februárban nem mondhatják azt, hogy bizonyos juttatásokat mégis megszüntetnek.

Ez akár elfogadható álláspont is lehetne, ha épp nem egy újabb halogatási szándékot takarna. Másrészt, amikor egy elszegényedett ország kölcsönből folyósítja az állami fizetéseket és a nyugdíjakat, nem igazán engedheti meg magának, hogy mecénásként viselkedjen. Persze, az állami fizetéseket, illetve bérpótlékokat jogszabályok, kormányrendeletek rögzítik, nem lehet azokat tetszés szerint, indulatból nyesni, bármennyire is irritálják azok a társadalom tekintélyes részét.

Természetesen, nem azokon a közalkalmazottakon kellene takarékoskodni, akik komoly és felelősségteljes munkát végeznek. Az állami rendszer azonban annyira szövevényes és korszerűtlen, annyi a politikai eltartott, hogy nem csoda, ha most a bérpótlékok ügye csapta ki a biztosítékot. A kormány egyelőre azt ígéri, részletes leltárt készítenek bérpótlék-ügyben, ennek kapcsán Kelemen Hunor azt is megjegyezte, ha annyi veszély leselkedik a hivatalába belépő munkavállalóra, nem kötelező az államnak dolgozni, békésebb, nyugodtabb munkahely után lehet nézni. Ez is igaz, ám e kérdés annyira összetett, annyi politikai érdek fűződik a közszférához, hogy a kormánykoalíció pártjainak, illetve magának a kormánynak is könnyen beletörhet a bicskája, ha komolyan gondolják a rendteremtést.

Ma ugyanis kényszeredetten mosolygunk azon, hogy néhol még a számítógép használatáért is pótlék, azaz többletfizetés jár, ám ha összességében láthatnánk, miről is szól ez az ötvenvalahány bérpótlék, mennyi többlet vágható zsebre a jogosultság ürügyén, bizony, arcunkra fagyna a mosoly. Mert ez a pótlékos játszma sem más – az esetek egy ré­szében legalábbis –, mint az állam kiszipolyozása, nem elég, hogy az állami intézmények vezetőit politikai érdekek szerint váltogatják, esetenként még a munkavállalókat is nagyvonalúan jutalmazzák. Bérpótlékok tekintetében is jobbára ugyanazzal a méltánytalan, igazságtalan rendszerrel szembesülünk, mint más kiváltságok esetében.

Megkerülhetetlen az állami rendszerek teljes újraszabása, ismételjük szinte vég nélkül. Ha mindezt a kormánykoalíció pártjai felvállalják, sok idejük nem maradt rá, ha ebben az évben nem végzik el a szükséges elemzéseket, s a jövő évi költségvetést nem észszerűsítik, akkor színjáték marad a különnyugdíjak, az állami bérpótlékok kérdésének való nekifutamodás. Ha most nem kezdik el kimetszeni a veszélyes daganatokat, akkor később már megállíthatatlan lesz a túlburjánzás, a betegnek – a túlköltekező, forráshiányos államnak – pedig esélye sem marad a túlélésre.

Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket! Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Szavazás
Mit gondol, véget ér-e idén az ukrajnai háború?









eredmények
szavazatok száma 510
szavazógép
2021-02-18: Közélet - Demeter J. Ildikó:

Újabb tömbházakat hőszigetelnek

Újraindul a tömbházak hőszigetelési programja Sepsiszentgyörgyön: a helyi tanács legutóbbi ülésén négy épület iratcsomójának pontosítását hagyták jóvá, és bár ez csak az egyik lépése az eljárásnak, a városvezetők remélik, hogy hamarosan egyenesbe kerülnek.
2021-02-18: Közélet - Farcádi Botond:

Miért álltak mellénk a katalánok? (Exkluzív interjú a Katalán nemzetgyűlés tagjával)

A nemzeti régiók védelmében indított európai polgári kezdeményezés aláírásgyűjtésének sikeréhez nagy mértékben hozzájárult, hogy nagyon sok katalán aláírásával támogatta az ügyet, így az előírt kvóta Spanyolországban is összejött. A katalánok mozgósításában hatalmas szerepet játszott a Katalán Nemzetgyűlés, egy némileg a Székely Nemzeti Tanácshoz hasonlítható civil szervezet. Ennek tagja Erika Casajoana i Daunert, aki az európai polgári kezdeményezés szövegének áttanulmányozása után a katalán érdeket felismerve megkereste az SZNT-t, mozgósításuk nyomán pedig meglódult a spanyolországi aláírásgyűjtés. A katalán jogász korábban a Minority SafePack (MSP) nevű kisebbségvédelmi polgári kezdeményezést is aktívan támogatta. Exkluzív interjúnkban Erika Casajoana i Daunert-et többek között arról kérdeztük, miért álltak a nemzeti régiós polgári kezdeményezés mellé, mi a közös a katalán és a székely érdekekben, milyen esély van arra, hogy ezzel az üggyel érdemben foglalkozik majd az Európai Bizottság.