Elfogadta az idei központi költségvetés és a társadalombiztosítási költségvetés tervezetét pénteki ülésén a kormány, amely idén a GDP 7,16 százalékára rugó államháztartási hiánnyal számol, miután Románia a tavalyi évet 9,79 százalékos deficittel zárta.
A Florin Cîțu liberális miniszterelnök vezette koalíciós kormány a büdzsé megtervezésénél 4,3 százalékos gazdasági növekedést, 2,4 százalékos inflációt, 310 ezer munkanélkülit és 3100 lejes nettó átlagbért vett alapul.
A miniszterelnök a kormányülés utáni sajtóértekezletén közölte: a büdzsé sarokszámain nem változtattak, csak néhány tételt csoportosítottak át konkrét projektekre a kormány tartalékalapjából.
A több mint hétszázalékos hiánycélhoz is a kiadási előirányzatok jelentős csökkentésére volt szükség. Erre az évre már korábban befagyasztották a közalkalmazotti béreket, csütörtökön pedig további takarékossági intézkedésekről fogadott el sürgősségi rendeletet a kormány: az 1442 lejes nyugdíjpont értéke 2021-ben nem növekszik, az egyetemi hallgatók szabadjegy helyett csak 50 százalékos kedvezményt kapnak a vasúton, idén nem bocsátanak ki újabb üdülési utalványokat (a felhasználatlan korábbiak viszont érvényesek maradnak), és megvonják a prefektusi hivatalok alkalmazottainak 30 százalékos COVID-pótlékát.
A kormányfő korábban többször beszélt arról, hogy a közszférában a többi indokolatlan bérpótlékot is le kell faragni, az elképzelés azonban a koalíciós pártok ellenállásába ütközött, hiszen érzékenyen érintené a frissen kinevezett állami tisztségviselőiket. Cîțu pénteki sajtóértekezletén az ezt firtató újságírói kérdésre azt válaszolta: a munkaügyi minisztérium egy új közalkalmazotti bértörvényt dolgoz ki, amely a teljesítményhez köti a – jelenleg többnyire automatikusan kiosztott – bérpótlékok megítélését. Arra is utalt, hogy meg kell szüntetni azokat a kivételeket, amelyek az államfőénél nagyobb fizetéseket eredményeznek a közszférában. Arra a kérdésre, hogy már idén hatályba lép-e az új bértörvény, Cîțu kitérő választ adott.
A Cîțu-kabinet számításai szerint Románia csak 2024-ben tudja – a maastrichti (uniós) kritériumokban előírt – 3 százalék alá szorítani a deficitet: jövőre 5,84, 2023-ban pedig 4,37 százalékos GDP-arányos költségvetési hiánnyal számol a kormány.
A kormány 174 milliárd lejes költségvetési bevételt és 326 milliárd lejes kiadást irányzott elő, a deficit mértéke pedig több mint 87 milliárd lej. A társadalombiztosítási költségvetés tervezete 90 milliárd lejes bevételeket és kiadásokat irányoz elő. A két törvénytervezet a héten kerül a parlament elé.
