Sepsiszentgyörgy polgármestere csütörtöki sajtótájékoztatóján röviden számba vette az elmúlt esztendőt és a következő időszak feladatait, illetve lehetőségeit. Az elöljáró bízik abban, hogy lassan elkezdődhet az újjáépítés, és hogy néhány hónap múlva ismét lesz közösségi élet. Éppen egy éve jelentette be, hogy újra megpályázza a tisztséget, három héttel később azonban leállt az élet – emlékeztetett Antal Árpád. A koronavírus-járvány sok mindent megváltoztatott, megviselte a családokat, vállalkozásokat, embereket veszítettünk, és ma sem mondhatjuk, hogy túl vagyunk a nehézségeken, de tanultunk is belőlük. Antal Árpád polgármester úgy érzi, Sepsiszentgyörgy lakossága mindvégig felelősen és bölcsen viszonyult a kihívásokhoz, és az önkormányzat is tette a dolgát. Elmaradt sok fontos rendezvény – ezek közül a március 15-ei megemlékezést, a Szent György Napokat, a PulzArt kortárs művészeti fesztivált, a közös adventi gyertyagyújtást emelte ki –, bezártak a színházak, művelődési intézmények, sportlétesítmények, cégek, üzletek, de sikerült munkahelyeket megmenteni, és most már reménykedhetünk abban, hogy újraindul az élet – vélekedett, és még egyszer megköszönte a sepsiszentgyörgyieknek a hozzáállásukat és a bizalmukat, azt, hogy ilyen körülmények között is részt vettek az önkormányzati és a parlamenti választásokon. „Ennek eredménye, hogy az RMDSZ kormányon van, de azt is el kell mondani két hónapi kormányzás után, hogy annyi reformra számíthatunk, amennyit az RMDSZ fog kiharcolni” – szögezte le. Ez már a költségvetési tervezeten is látszik, amit csütörtökön véglegesített a kormány, és amit nem lehet nem bírálni, mert nagyon sokat késtek vele, az önkormányzatoknak leghamarabb márciusban lehet saját költségvetésük, és addig semmivel nem tudnak haladni, Sepsiszentgyörgyön például „egy fél köbméternyi szerződés vár aláírásra”, és emiatt állnak a beruházások, programok. Az irány azonban „nem rossz”, habár vannak még rendszerszintű hibák, amelyeken javítani kell.
 

Világos és igazságos rendszerek

Ami magát a tervezetet illeti, vannak benne jó dolgok is. Nagyon fontos módosítást sikerült elérni a gyermekvédelmet és a fogyatékkal élőket illetően. Eddig a törvény úgy rendelkezett, hogy az állam a két rendszerrel kapcsolatos kiadások legtöbb 90 százalékát fedezi, de ez teljes zűrzavart okozott, mert a rendelkezést nem egységesen alkalmazták: volt, ahol 80, másutt 40 százalékot utaltak át, de az is előfordult, hogy semmit vagy éppenséggel 122 százalékot. Most rögzítették, hogy pontosan 90 százalék jön a központi költségvetésből, a fennmaradó 10 százalékot pedig a megyei vagy a helyi önkormányzat teszi hozzá. Így Antal Árpád szerint igazságosabb és kiszámíthatóbb lett ez a finanszírozás is.

A személyi jövedelemadó (szja) az idén is teljes egészében az önkormányzatoknál marad (akárcsak tavaly): 63 százaléka a településeken, 15 százalék a megyei önkormányzat saját rendszerének fenntartására fordítható (és ahol ez nem elég, ott a kormány kiegészíti az összeget országszinten azonos plafon szerint), 14 százalékát a megyei pénzügyi hivatal osztja szét bonyolult módon, további 6 százalékot szintén a megyei tanács utal ki a helyi önkormányzatoknak (többnyire a pályázatokhoz szükséges önrészre), 2 százalékot pedig a művelődési intézményeket fenntartó önkormányzatok kapnak. Ez országos szinten mintegy 400 millió lej, és Antal Árpád szerint „nagy igazságtalanságot” orvosol, a nagyobb városokban működő színházakat és operákat ugyanis az állam pénzeli (a gazdag Kolozsvárnak például egy lejébe sem kerül a román és a magyar színház, illetve a két opera), miközben a kisebb jövedelmű városok saját költségvetésükből áldoznak ezekre, holott a munkabéreket Bukarestben szabják meg. Sepsiszentgyörgynek például nagyjából 15 millió lejt kellene kapnia ebből az alapból, amelyben egyébként egy 20 millió lejes plafont is szabtak, ennél többet egy önkormányzat sem kaphat. Tavaly e célra 3 százalékot sikerült bevinni az állami költségvetésbe (akkor a filharmóniákat is oda sorolták, de az idén kivették, és más intézmények is kimaradtak, például a Háromszék Táncegyüttes továbbra is a megyeháza fenntartásával működik majd), de április-májusban az egészet eltörölték, most viszont az RMDSZ szavatolja, hogy erre nem kerül sor.
 

Fel kell számolni a gazdasági vízfejűséget

A személyi jövedelemadó jövőbeni elosztására nézve egyébként „áttörő” javaslata is van Antal Árpádnak, és ezt egy három évvel korábban készült elemzésre alapozza. Akkor alaposan átvilágították a helyi önkormányzatok pénzügyeit, és a 2019-es, 2020-as, illetve 2021-es költségvetés készítésekor is elmondta, hogy mennyire igazságtalan ez a rendszer, amelyben Bukarest „sokkal, sokkal, sokkal” többet kap, és a helyzet évről évre romlik. 2019-ben a fővárosnak a személyi jövedelemadókból több mint háromszor nagyobb bevétele volt, mint nyolc moldvai megyének összesen, de ott sem egyenletesen oszlik meg a pénz, az 1. kerület egyedül kapott annyit, mint az említett nyolc moldvai megye. Ennek az a magyarázata, hogy a legtöbb állami intézmény és multinacionális cég oda van bejelentve és ott adózik (a Sepsiszentgyörgyön legtöbb négy alkalmazottal működő bankok, benzinkutak is), egészében véve az ország szja-bevételeinek 10–11 százaléka Bukarestet gazdagítja. Most kitaláltak valami kiegyenlítő rendszert a kerületek között, de az országnak továbbra sem jut semmi ebből, ezért ma is az a kérdés, hogy az országnak van-e fővárosa, vagy a fővárosnak országa. A sepsiszentgyörgyi polgármester szerint az nincs rendjén, hogy 15–16–17 millió ember (mert a Romániában élők pontos létszámát jelenleg senki sem tudja) azért dolgozzon, hogy Bukarest óriási összegeket költhessen. Épp ezért azt javasolták, hogy legyen egy plafon, amely alatt az szja helyben marad, ami pedig fölötte van, az bemegy az állami költségvetésbe, és szétosztják a többi önkormányzat között. Ez így van Magyarországon, Lengyelországban és Csehországban is, és azért lenne méltányos itt is bevezetni, mert a nagyvállalatok sokszor állami támogatást kapnak azért, hogy megtelepedjenek valahol, például a Dacia-üzem is így, minden román állampolgár adójából került Mioveni községbe, ám a haszon nem fordult vissza a közösbe, hanem helyben marad. Antal Árpád számításai szerint Bukarest 6 kerülete, 14 municípium, 15 város és 48 község rendelkezik akkora szja-bevételekkel, amelyeknek a megszabott plafon fölötti összege meghaladja az egymilliárd eurót. Hozzátette: a többi adónemet nem osztaná szét, az ingatlanokból, gépjárművekből és minden egyébből befolyó pénznek a helyi költségvetésekben kell maradnia. Ezt az újraosztást a jövő évi költségvetésbe szeretné bevinni az RMDSZ.

Van egy másik tervezet is, amellyel Cseke Attila fejlesztési miniszter azt szeretné elérni, hogy az európai uniós pénzek a régiók, a régiókon belül a megyék, a megyéken belül pedig a települések közötti különbségek kiegyenlítését szolgálják, ne a gazdasági szétfejlődést. Antal Árpád szerint a költségvetési bevételek növelésére is van lehetőség, ha csak az áfa begyűjtésén javítanának – Romániában a kinnlevőség meghaladja a 30 százalékot, EU-szinten 10–12 százalékos az arány –, mindjárt több pénz lenne. Ami az oktatási tárca költségvetését illeti, Sepsiszentgyörgy polgármestere szerint nem csak azt kell nézni, hogy a minisztériumnál a nemzeti össztermék 2,9 százaléka jelenik meg: ha azt is hozzáadják, amit az önkormányzatok költenek az iskolák, óvodák felújítására, karbantartására, felszerelésére, kijön az a sokat emlegetett 6 százalék.