Tánczos Barna környezetvédelmi, vízügyi és erdészeti miniszter tegnapi egész napos háromszéki munkalátogatását Kézdivásárhelyen a Vigadó emeleti dísztermében kezdte, ahol kézdi- és orbaiszéki polgármesterekkel, alpolgármesterekkel, községmenedzserekkel, valamint Tamás Sándor megyeitanács-elnökkel, Kovács Ödön megyemenedzserrel, Fejér László Ödön szenátorral és kézdiszéki megyei önkormányzati képviselőkkel találkozott. A másfél órás találkozó fő témái a hulladék-, víz-, legelő- és vadgazdálkodás voltak, továbbá az átrakóállomások és a bicikliutak kialakítására, valamint patakmeder-szabályozásra kiírt pályázati lehetőségekről is beszéltek.
Tamás Sándor bevezetőként elmondta: tíz nappal azelőtt Cseke Attila miniszter járt Háromszéken, most pedig egy újabb RMDSZ-es miniszter látogat megyénkbe. Mindketten nagyon fontos, fajsúlyos szaktárcákat vezetnek, és az RMDSZ harminc éve azon dolgozik, hogy az itt élő embereknek, Székelyföldnek jobb, biztonságosabb jövőt tudjanak kialakítani.
Tánczos Barna a faanyag útjának nyomon követését biztosító rendszer (SUMAL) új változatáról is beszélt. Meglátása szerint a SUMAL segítségével ellenőrizni lehet, hogy mennyi fát vágtak ki, hová szállítják, milyen raktárba kerül a faanyag, és amikor az ágazatban tevékenykedő minden felhasználó – erdészetek, erdészek, szállítók, fűrésztelepek és fafeldolgozók – köteles lesz a rendszert használni, a nagyméretű falopás lehetősége jelentősen le fog csökkenni.
Azt is elmondta, hogy Háromszéken idén két nagy vízgazdálkodási, patakszabályozási beruházás van kilátásban, az egyik Dobollón, a másik pedig Gelencén.
A medveügy is napirendre került. A miniszter szerint Romániában van egy érvényben lévő jogszabály, amit miniszterként alkalmaznia kell, és ha a törvény rá érvényes, akkor azokra is érvényes, akik védik a medvét, és azokra is, akik azt állítják, hogy az állomány szabályozása emberi és minisztériumi feladat. Mint elmondta, a szaktárca elindította azt a folyamatot, amelyet hat éve jegeltek, s a medveállomány felmérését célozza. A tanulmány elkészítésére már kiírták a versenytárgyalást.
Tánczos Barna az idei költségvetés-tervezet kapcsán kifejtette: idén 2018-ig visszamenőleg kifizetik a védett vadállatok által okozott károkat, illetve azoknak is fizetnek kompenzációt, ahol a szigorúan védett területeken érvényes tiltás miatt nem lehetett kitermelni a fát, ami jövedelemkiesést jelentett a tulajdonosok számára.
A találkozó második felében Tánczos Barna a hozzá intézett kérdésekre válaszolt. Többek között a vetési varjak és az egyre nagyobb károkat okozó, szigorúan védett hódok, illetve szemétudvarok létesítése, a Natura 2000 védett területek üzemtervezésének a kérdése is napirendre került.
Kézdivásárhelyről Tánczos Barna és kísérői Lécfalvára mentek, ahol a hulladékkezelő központot tekintették meg. Délután a miniszter sepsiszéki, edővidéki és Bodzaforduló környéki polgármesterekkel találkozott.
Egyszerűsítenék a vadkárok megtérítését
Tánczos Barna az önkormányzati vezetőkkel folytatott tanácskozásokon elhangzottakról beszélt Sepsiszentgyörgyön Tamás Sándorral, valamit Antal Árpád polgármesterrel közös, délutáni sajtótájékoztatóján. A tárcavezető megismételte az elmaradt kártérítésekkel kapcsolatos, Kézdivásárhelyen is elhangzott ígéreteit, hozzátéve: a vadkárok térítéses rendszerét át szándékoznak alakítani, a jelenlegi ugyanis nem hatékony, egyszerűsíteni és decentralizálni szeretnék. Emellett egy társfinanszírozási lehetőségen is dolgoznak, mely a Natura 2000-es területen erdőkitermelést folytató magánszemélyeket, vállalatokat célozná, és melynek lényege, hogy az ilyen esetekben kötelező környezeti hatástanulmány költségeinek egy részét a minisztérium átvállalná.
A vízgazdálkodás kapcsán Tánczos elmondta, hogy az Olt vízgyűjtő medencéjének Kovászna és Hargita megyei szakaszát az elmúlt években Bukarestből mostohagyermekként kezelték, ami a beruházásokat, munkálatokat illeti. Ezen változtatni akarnak. Emellett az európai uniós úgynevezett Helyreállítási és Rezilienciaépítési Alap révén más irányt adnának a vízgyűjtő medencék kihasználásának. A terv magában foglalja a vízgyűjtők megőrzését, az árvízvédelmet, a mesterséges öntözés biztosítását, illetve a vízgyűjtő tavak, valamint az árterületek turisztikai kihasználását.
Tánczos Barna méltatta a háromszéki hulladékgazdálkodási rendszert, kitért a bevezetés előtt álló műanyag és üvegpalack visszaváltó rendszerre, melyet várhatóan egy kormányhatározattal léptetnek életbe. Elmondása szerint ez az utolsó száz méteren van, jelenleg jogharmonizáció zajlik, hogy elkerüljék, hogy az új szabályzással zavart okozzanak a már létező hulladékgazdálkodási rendszerek működésében.
A medvekérdés kapcsán a miniszter rámutatott, hogy ugyanazzal az összetett és szétágazó problémával találkozott, amit szenátorként több rendben is megtapasztalt. Lapunk kérdésére, hogy milyen konkrét lépéseket szándékoznak tenni, rámutatott: az első lépés az állományfelmérés, ez lesz a kiindulópont. Öt éven keresztül az egész kérdést a visszatáncolás jellemezte, olyannyira, hogy jelenleg még az állomány nagysága sem ismert. Ha ez legalább tiszta lesz, akkor neki lehet látni egy menedzsmentterv kidolgozásához, ami nem lesz könnyű, mivel a hatályban lévő törvényekhez kell igazítani. Tánczos Barna úgy véli, a jelenlegi szabályzás sem megfelelő – a problémás nagyvadak kiemelése, elszállítása vagy kilövése –, nem jelent megoldást a problémára.
A miniszter szólt még a Környezetvédelmi Alapból támogatott országos programokról is – zöld ház, roncsprogramok –, melyeket idén is kiírnak, de pontos összegekről, határidőkről csak az állami költségvetés elfogadása után tudnak beszélni. (ndi)
