Ismét változott a sertésfarmok nagyságát szabályozó rendelettervezet. A korábbi dokumentum értelmében ötre korlátozták a háztáji, saját fogyasztásra szánt hízósertések számát. A módosítás során törölték a hízósertés fogalmát, de megmaradt az ötfős korlátozás. A változás egyik hozadéka, hogy az öt sertés között lehet koca, malac, süldő is, nem csak hízó, mint korábban fogalmaztak. A módosítás előrelépés, de a gazdák még mindig úgy érzik, az agrártárca beavatkozik tulajdonjoguk gyakorlásába.
Becze István, a Székely Gazdaszervezetek Egyesületének elnöke érdeklődésünkre kijelentette: nem fogadható el a tervezet, nem kell hatályba lépjen, hiába módosították, esetleges alkalmazásánál sokféleképpen lehet értelmezni.
A tervezet többféle vetületét vették górcső alá – mondta az elnök. Az tény, hogy a rendelet pozitív hatással lenne az afrikai sertéspestis terjedésének meggátolására, de egyúttal korlátozná a gazdák tulajdonjogának gyakorlását. Az egyesület partnerei között nagy sertésfarmok is vannak, de a rendelkezés nagyon sok szempontból negatívan érintené a székelyföldi – és nem csak – vidéket. Egyrészt bajban lennének a kis vágóhidak – ezek létrehozását az egyesület is szorgalmazta. Okafogyottá válhat működésük, hiszen épp a háztáji gazdaságokból származó sertések vágására vannak berendezkedve. Máris sok a pluszköltségük, ezért drágábbak termékeik, de a rendelet életbelépésével kapacitásukat sem tudnák lefedni, hiszen nem lenne vágósertés. A kis vágóhidak a kisgazdaságoktól vásárolják a jó minőségű sertést, amiből kiváló minőségű termékeket állítanak elő. Ha ez megszűnik, gyakorlatilag a fogyasztókat beterelik a nagyáruházakba, ahol legtöbb esetben külföldről származó sertésekből készült termékeket vásárolhatnak – húzta alá Becze.
Másrészt Székelyföldön sok a gazda, számukra az élelmiszer-biztonság alapvető tényezője a háztájiban tartott sertés. Vidéken még nincsenek akkora fizetések, hogy mindent nagyáruházakból vásároljanak meg, nem lehet eltekinteni attól, hogy otthon ne tartsanak sertéseket.
Ezt nem lehet így hagyni, a rendelet eredményeként megszűnhet a háztáji sertéstartás, ezzel együtt eltűnhet egy gasztronómiai kultúra, életforma is – mondta az elnök.
Gondolkoznak azon, hogy segítsék a gazdákat a családi fogyasztásra berendezkedett sertéstartás engedélyeztetésében, s abban is, hogy be tudják tartani az állategészségügyi és állatjóléti előírásokat. Mindenképp szeretnék húzni, semlegesíteni a rendelet életbelépését, ezzel párhuzamosan sertéstartásra engedélyeztetni farmokat. Ezeket szövetkezeti formába kell tömöríteni, így számukra könnyebb lesz az inputanyagok beszerzése, az értékesítés is – jelentette ki Becze István.
Könczei Csaba parlamenti képviselő, az alsóház mezőgazdasági bizottságának tagja sem tartja elfogadhatónak a tervezetet, a módosított formában sem. Nem elég a változtatás, a hangsúly az ötös számon van, ezt kell megemelni. Egy koca átlagosan hét malacot nevel fel, egy évben kétszer malacozik. Ennek figyelembevételével 15 lenne az elfogadható szám a háztáji gazdaságokban tartott sertések esetében – fogalmazott a képviselő.
Ugyanakkor hangsúlyozta, oda kellene figyelni a sertések fülszámozására. Elválasztáskor minden malac kapja meg a fülszámot, amelyet az állatorvos helyezzen be a fülbe, ne bízzák ezt a gazdákra. A naprakész nyilvántartás is nagyon fontos. Mindezzel megvalósulna az állatok követhetősége. A háztáji kocákat pedig mesterségesen kellene megtermékenyíteni, ezzel elkerülhetővé válik, hogy a kocát a kanhoz sétáltassák, miközben ki van téve az afrikai sertéspestissel való fertőzésnek – mondta Könczei.
Összegzésként kijelentette: ha így módosulna a tervezet, akkor elfogadható lenne a gazda, a minisztérium, más hatóságok számára is. Ugyanakkor előrelépést jelentene a sertésállományok betegségmegelőzése terén is.
