Dr. Becsek elmondta, harminc éve nincs stratégia az ország burgonyatermesztésére, az évek során azt hol a zöldségek, hol a gyümölcsök közé sorolták, annak ellenére, hogy az uniós koncepció szerint a burgonyatermesztés külön ágazatnak számít. A bemutatott dokumentum a 2023–2029-es időszakra vonatkozik, a benne foglaltak lehetővé teszik, hogy a periódus végére országunk meg tudja termelni a belső fogyasztásra szükséges burgonyát. Az előadó pontos számadatokkal támasztotta alá mondandóját, bebizonyítva, hogy támogatásokkal és a megfelelő lépésekkel ez a cél elérhető. 

A dokumentum három pillérre alapozza a burgonyatermesztés fellendítését. Támogatásra van szükség burgonyatárolók létesítéséhez. Jelenleg a legtöbb gazdának már ősszel el kell adnia a burgonyáját, ebben az időszakban a piac telítődik, ami az ár csökkenéséhez vezet. Optimális az lenne, ha az ősszel kiszedett burgonyát a következő év első betakarításáig lehetne tárolni. Ezzel ellensúlyozható lenne az import is, hiszen külföldről akkor hozzák be a burgonyát, amikor a hazai már elfogyott, mivel a gazdák kényszerítve voltak a termés eladására, akár dömpingáron is.

Támogatni kell a hazai burgonya-szaporítóanyag termelését. A támogatás mellett a termelést a megfelelő technológiával rendelkező gazdák végezhetnék. Így nem lenne szükség az ültetőgumó importjára, a termelők pedig hozzáférhető áron vásárolhatnák meg az itthon termesztett, jó minőségű szaporítóanyagot. Ennek révén pedig több és jobb minőségű, fogyasztásra vagy ipari feldolgozásra szánt burgonya termelésére lennének képesek.

A harmadik pillért az öntözőrendszerek létesítése, a meglévők felújítása jelenti – ehhez ugyancsak támogatásra van szükség. 

A dr. Becsek László által bemutatott szakanyag pontos számadatokat ír elő a 2023–2029-es időszak minden évére, meghatározva azokat a szükséges támogatási értékeket is, melyek révén fellendülhet a hazai burgonyatermesztés.